Kaposvár s(z)aga 202.
1988. március 20., vasárnap
Egésze nap azon gondolkodtam, ki a rossebet akar Zoli mondani. Annyira lekötött, hogy nem is zavart, hogy szinte megállás nélkül festenem kellett. Szépen lekentem minden redőnyt, majd a terasz korlátját, s esküszöm, nekiálltam volna a nagy, négyelemes bejárati ajtónak is, ha nem fogy el a festék. Így viszont három óra felé végeztem, s mivel a többiek még pepecseltek, lesétáltam Sárival a partra. Mármint őt toltam. Az idén sem vágtak nádat, így a mi kis öblünk lassan megszűnik, illetve összeér a két oldala, a nyáron megint mehetek majd be kaszával, hogy irtsam. A víz egész tisztának tűnt, persze legalább ilyenkor legyen az, ha már nyáron olyan, mintha a szennyvíz lenne…
Öt óra felé indultunk haza, nem kellett sietnem, hiszen holnap nincs tanítás, ünnep van, s ebben most nem veszek részt, ezt meghagytam Gyurinak. Akinek amúgy is mozgalmas hétvégéje volt, hiszen szombaton Pesten volt a KISZ KB ülésén, illetve annak oktatási szekciójának összejövetelén. Biztos megérte, kielemezték a középiskolák és szakmunkásképzők helyzetét, s arra jutottak, hogy utóbbiaknál növelni kell a színvonalat. A létszám ugyanis rendben van, de rá kell venni jó tanulókat is, hogy menjenek szakmunkásnak. Ehhez ösztöndíjakra van szükség, amit a nagy cégektől remélnek, mármint, hogy a nagyvállalatok évente bedobnak egy összeget egy közös kalapba. Nagyon lelkes volt, én azonban nem hiszem, hogy egy jeles tanuló havi néhány száz forintért elmenne inkább az 503-ba, minthogy továbbtanuljon, s diplomát szerezzen… Szóval jó kis ötlet, erről vitatkoztak egy napig, hogy aztán Gyuri rohanhasson haza, hogy odaérjen a Kaposgépbe, a városi KISZ március 21-i ünnepére. Ahol még beszédet is kellett mondania, bár ő ezt állítólag élvezi.
Szerencsére ezekről csak telefonon számolt be, pedig eredetileg fel akart ugrani, de mondtam neki, hogy néha azért a terhes feleségével is lehetne. Persze igazából csak azt akartam, hogy ne legyen itt, amikor Zoli feljön, ugyanis azt azért sejtettem, ha nem telefontéma, akkor nem is Gyurinak való. Zoli A hét alatt jött, s közölte, hogy óriási dolog történt, illetve fog történni: az ellenzék azon része, ahonnét hozza az olvasnivalót, s amelyhez a tesója és az unokaöccse tartozik, megszervezi magát egységes csoportnak, amihez lehet csatlakozni. S mutatott egy stencilezett lapot a Szabad Kezdeményezések Hálózatáról, illetve egy felhívást, hogy egységesíteni kellene bizonyos irányvonalakat. Ja, és persze közölte, hogy ő bizony csatlakozni fog, majd kérdőn rám nézett. Nekem ezt meg kell beszélnem Katival!
