Kaposvár s(z)aga 272.

1988. május 29. vasárnap
Détáritól hangos a német sajtó. Az újságosnál láttam a vasárnapi Bildet, aminek a címlapján Dömét ölelgették a társak: az ő szabadrúgásgóljával verte az Eintracht Frankfurt a Bochumot a Német Kupa döntőjében. Tényleg marha nagy dugó volt, láttam a meccset én is, ugyanis a magyar tévé is adta. Végre van megint egy világklasszisunk, remélem, elviszi egy komoly csapat, mondjuk a Milan, az Inter, vagy a Barcelona. Legalábbis ezekkel hozták hírbe.
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 271.

1988. május 28., szombat
Zoli ébresztett fél hétkor, még Sári is aludt, úgyhogy kissé morcos voltam rá. De nagyon sürgős volt, ugyanis akkor tudta meg a tesójától, hogy megint tüntetés volt Pesten. Most mondjuk nem az itteni vezetőség ellen, hanem az osztrák követség előtt, ugyanis kiderült, hogy támogatják a bős-nagymarosi vízlépcső megépítését. Ja persze, a kibicnek semmi sem drága. Ha már felkeltem, elmentem bevásárolni, akartam egy kis meglepetést ebédre, néztem új krumplit a kispiacon, de 45 forintot kértek kilójáért: azért a kofák pofáján is vastag a bőr…
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 270.

1988. május 27., péntek
A diri a nagyszünetben bejelentette az új központi ukázt: színesíteni kell az iskolai ünnepségeket. Éppen jókor mondta, a délutáni kisdobos- és úttörőavatás ugyanis olyannyira unalmasra sikeredett, hogy azt vettem észre, nyitott szemmel alszom a meghívott díszvendég, a megyei munkásőrparancsnok-helyettes, Jurmann Béla beszéde alatt. Ami harminc fokban, állva, valljuk be, nem kis bravúr. Igazából az ilyen ünnepélyek a legtöbb osztály számára büntetéssel érnek fel. Vegyük az én hetedikeseimet: semmilyen formában nem érinti őket az esemény, kivéve azt a két diákot, akik Kiváló Úttörő kitüntetést kaptak. A többieknek, s persze nekem is, meg el lett cseszve a péntek délutánjuk, kora estéjük.

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 269.

1988. május 26., csütörtök
Több mint tizenháromezer szovjet katona halt meg Afganisztánban. Legalábbis ennyit ismert el a szovjet hadvezetés, ami azt jelenti, hogy szerintem legalább kétszer ennyi. Az afgán halottakról nincs hír, pedig most, a kivonulás során már róluk is beszélni kellene. Igaz, van még rá idő, ugyanis Moszkva szerint jövő február közepéig eltart a kipakolás. A bemenetel pörgősebbre sikeredett…

A thai kormányfőnek is pörgős napja volt, végigcibálták a főváros látnivalóin, majd elcipelték néhány téeszbe és állami gazdaságba, lásson magyar módit. Kati szerint lehet, hogy azt sem tudja, melyik országban van, olyan tempóban söpör végig Európán. Amúgy tart a kongresszus utáni nagyüzem, Kádár első pártelnöki elfoglaltságaként az osztrák alkancellárt, Mockot fogadta, s megegyeztek, a világkiállításra autópálya köti össze Pestet Béccsel. Hegyeshalomig biztosan meglesz, csak éppen nem Győr felől…

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 268.

1988. május 25., szerda
Reggel, suliba menet megvettem az új tévéújságot. Igazából nincs szükségünk rá, annyival több, hogy lehozza a három nyugati műholdas adó műsorát, de kíváncsi voltam, ad-e többet, mint az RTV-újság. Hát, elég nagyot csalódtam, szerintem utóbbi jobb, például a rádióműsor sokkal normálisabb benne. Na, mindegy. Az újdonságok közül jobban érdekelnek majd az új komáromi sörgyár termékei. Fél évig elálló söröket ígérnek a nyárra, a Tallérost, a Fregattot és a Matrózt

Újdonság, bár nem ilyen kellemes lesz az új városi közlekedési rend, amely jövő héttől lép életbe. Érdekes… A belvárosi forgalmat teljesen átalakítják, s amíg át nem adják az új felüljárót, kész káosz lesz az egész. A vasút felől mostantól csak úgy lehet átmenni a Cserbe, ha az ember felkanyarodik a Noszlopyra, át a Kossuth téren, majd le a Latincán a Széchenyire, s onnan befordul a Vár utcába. Azért nem rossz kitérő.

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 267.

1988. május 24., kedd
Naná, hogy még mindig a hétvége a téma. Egész nap azzal cikiztem Gyurit, hogy elindult az ország a lejtőn, hiszen még Ronald Reagan is gratulált Grósznak a kinevezéséhez – eddig az amerikai elnök nagyjából mint a legfőbb rossz szerepelt a magyar sajtóban, most viszont… Szintén a pártgyűléssel kapcsolatos, hogy bejelentették, ismét lesz Magyarországon államminiszteri poszt. Nem tudom, elég rossz csengésű és múltú pozíció, még Rákosiék vezették be, s azt hiszem, nem sok jó emlék fűződik a titulushoz. Ami egyértelműen politikai poszt, nem szakmai feladat, s valamilyen kiemelten fontos probléma vagy téma megoldására hozták létre anno. Kíváncsi vagyok, ki lesz majd, simán el tudom képzelni, hogy valamelyik régi motoros, esetleg olyan, aki kipottyant a politikai vagy a központi bizottságból. csak hogy meglegyen az a fajta kontroll is…
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 266.

1988. május 23., hétfő
Mondani sem kell, a suliban – mint ahogyan az egész országban – a hétvégi kongresszus volt a beszédtéma. A többség bizakodó volt, az öreg vezetők leváltását kifejezetten jó döntésnek tartotta, Kádár nyugdíjba vonulásáról viszont már megoszlottak a vélemények. Gyurit faggatta mindenki, hogyan zajlott az egész, de nem nagyon beszélt, én pedig hagytam, tudtam, hogy este, de legkésőbb holnap, amikor Ancsa szülinapját tartjuk nálunk, úgyis elmond mindent. De látszott rajta, hogy ambivalens érzések buzognak benne, egyfelől felcsillant a remény, valami nagy cél megvalósítására, másfelől pedig sok mindenről kiderült, máshogy volt, mint amit ő hitt. Én nem nagyon szóltam bele a beszélgetésbe, csak egyszer-egyszer csiholtam egy kis szikrát: például csendesen megjegyeztem, hogy néhány nappal a gyűlés előtt volt pofája lenyilatkozni Grósznak a külföldi sajtóban, hogy Kádár leváltása nincs napirenden.
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 265.

1988. május 22., vasárnap
Bejött, amit Zoli jósolt! Kádárt leváltották! Persze nem kellett elkullogni a balfenéken, a hivatalos verzió szerint a párt elnöke lesz – egy új, látszatposztot csináltak neki -, s személyes tapasztalataival segíti a munkát. Már, ha igényt tartanak rá, ugyanis saját kérésére(…) csak akkor megy majd tárgyalni, tanácskozni, ha nagyon kell, ugyanis elfáradt. Ennél diplomatikusabban senkit sem lehet elküldeni nyugdíjba…Olyannyira kimaradt, hogy a legfőbb döntéshozó testületbe, a Politikai Bizottságba be sem került! Ezzel vége a Kádár-korszaknak?!

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 264.

1988. május 21., szombat
Reggel összepakoltuk Sárit, aztán irány Fehérvár: csütörtökön volt Lacika ötödik szülinapja, s ha már a keresztszülei vagyunk, illett megköszönteni. Két matchboxot kapott, a fehérvári Skálába ugrottam be, hogy vegyek valamit, ez tűnt a legjobb ötletnek. Zsuzsiék megint nagyon jó fejek voltak, ebéddel vártak, el voltak ájulva Sáritól, ebéd után aztán elmentünk fagyizni a Vinniczaihoz: szerintem az ország egyik legjobb cukrászdája! Hazafelé még bementünk a temetőbe, itt vannak eltemetve a nagyszüleim, mindig viszünk nekik virágot.

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 263.

1988. május 20., péntek
Na, megkezdődött. Mármint az országos pártértekezlet. Gyuri hajnalban indult vissza Pestre, így nagy bánatára nem tudott részt venni a pamutfonóban a Munkásőrség megalakulásának harmincadik évfordulóján rendezett ünnepségen. Igaz, azt hiszem, ez volt az egyetlen ok, ami miatt könnyebb szívvel ki tudta hagyni. Persze nem volt suliban, de nem csak ő lógta el a mai napot: az osztályomból tizenhárman jelentettek beteget. Mit mondjak, meg sem lepődtem…
Folytatás