1988. július 29., péntek
Reggel Nikivel mentem boltba, hosszú ideje nem beszélgettünk kettesben, láttam rajta, eléggé össze van zavarodva. Mesélte, hogy Kati és Ancsa anno tényleg kiosztották, amikor azt hitték flörtöl velünk, pedig nem akart semmit, csak kicsit jól érezni magát. Meg hogy mennyire irigyel minket, mármint a három párt, akikkel mostanában együtt van, hiszen látja, [...]

1988. július 28., csütörtök
Négyesben voltunk megint, Niki rendes volt, fenn maradt Sárival a nyaralóban a délutáni alvás idejére, így kicsit kettesben tudtunk lenni Katival. Úsztunk egy nagyot, sok másra nem is volt időnk, ugyani Sári ezúttal keveset aludt, így már háromkor megjelent a parton Nikivel. A hétvégére megint nagyüzem lesz, így holnap még egy kicsit [...]

1988. július 27., szerda
Történelmi pillanat: magyar miniszterelnök Reagannél. A Fehér Házban kajáltak – a menüről nem szólt senki egy szót sem, szerintem nem akarták, hogy lázadjon a nép, milyen lakomával jár egy ilyen fogadás, miközben itthon mindennek megy fel az ára –, aztán Reagan méltatta Grószt, s hozzátette, nem újkeletű az amerikai-magyar barátkozás, hanem már [...]

1988. július 26., kedd
Délelőtt megérkeztek Gyuriék is: ilyen idegesnek régen láttam őket. Kiderült, hogy majdnem karamboloztak a Tanácsház utcában, melyet a vezetéképítések miatt ugyan egyirányúsított a tanács a Petőfi tér felől, de néhány marhát ez nem érdekelt, s simán behajtanak forgalommal szembe. Gyuriék éppen kifogtak egy ilyen okosmikulást, s ahogy félrekapta a kormányt, majdnem benéztek [...]

1988. július 25., hétfő
Pecás, a stégszomszédunk mesélte délelőtt, amikor lementünk fürdeni, hogy állítólag négyen fulladtak bele a hétvégén a Balcsiba: mindegyik klasszikus emberi hülyeség miatt. Felhevült testtel ugrottak a vízbe csónakból vagy vízibicikliről, aztán megállt a szívük. Sohasem értettem az ilyeneket, tényleg minden nyáron ezerszer elmondják, milyen veszélyes az ilyesmi, de egyesek azt hiszik, rájuk [...]

1988. július 24., vasárnap
Botrányosan meleg volt, harminchét fok volt a teraszon a napernyő alatt. Azt hiszem, ennél többen már tényleg nem férnének el: a bélatelepi kempingben, mint a heringek, álltak a sátrak. Irtózatos lehet így nyaralni, bár csak az útról láttam be, amikor arra autóztam. Nagyjából hatszor a délelőtt folyamán. Ugyanis az az elképesztő ötletem [...]

1988. július 23., szombat
Látszott, hogy megint nyár van, elképesztő, mennyien jöttek le a Balatonra. Persze sokan nem csak hétvégére, hanem megkezdték a szabadságukat. Ennek előnye, hogy végre fenyvesen is volt élet, lett valami igaz, régi nyárhangulat, másfelől viszont bosszantó is a tömeg, ugyanis még az öblünkre is ki lehetett tenni a megtelt táblát. Méghozzá jórészt [...]

1988. július 22., péntek
Délután megérkeztek apósomék, s elvállalták Sárit, akit, mivel a szél eléggé felkavarta a vizet, s így lehűlt, no meg nagyon hullámzott, nem akartunk levinni a vízre. Csak Kati, Niki és én mentünk mártózni, ám végül egy hatalmas fejelőmeccs kerekedett a pancsolásból: a két csaj elhatározta, hogy megvernek. Persze nem sikerült, egyedül is [...]