Kaposvár s(z)aga 392.

1988. szeptember 28., szerda
Szép lassan porig égünk Szöulban. Ma hajnalban megint napvilágra került egy doppingeset, és persze megint érintettek voltunk benne… Ezúttal is egy súlyemelő, a második helyen végzett Szanyi Andor bukott le, ugyanazzal a szerrel, mint néhány nappal ezelőtt Csengery Kálmán. Elképesztő, a szövetség vezetői persze magyarázkodtak, hogy mennyi doppingellenőrzés volt az edzőtáborban, s ott mindenki patyolattisztának bizonyult. Pedig nehezen hihető, hogy valaki a verseny előtt kapjon be pirulákat, amikor már semmilyen hatásuk nincs. Inkább csak arról van szó, hogy eddig mindig sikerült valahogyan kijátszani az ellenőröket, akik most taktikát váltottak, s így szépen lebukik mindenki.

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 391.

1988. szeptember 27., kedd
Viszonylag korán, úgy fél kettő felé eljöttem Zoliéktól, jól meglepve ezzel Katit. Nem volt kedvem maradni, ugyanis feljött két mérnök haverja is tévézni, ám utóbb kiderült, inkább csak inni. Ugyanis tegnap hivatalosan is megkezdődött a Tanép felszámolása, s a két mérnök beleesett a leépítésbe. El tudtak ugyan helyezkedni, az egyikük éppen Zoli kollégája lesz majd, de le voltak törve. Ennek megfelelően nyakalták a pálinkát, s fél kettőre olyan állapotban kerültek, hogy nem lehetett tőlük tévézni. Még szerencse, hogy addigra a lényeg, a magyar-amerikai vízilabda-meccs le is zajlott. Kettővel kellett volna nyernünk, hogy továbbjussunk az elődöntőbe, volt is olyan szakasza a mérkőzésnek, ahol megvolt ez a differencia, de a végén nemhogy nem lett két gól, hanem még ki is kaptunk. A többit már csak a reggeli hírekből tudom: egy súlyemelőnk – nem hallottam a nevét – második lett, a férfi tőrcsapat pedig harmadik. És a csúcs: Ben Johnsonról kiderült, hogy doppingolt. Nem véletlenül futotta tehát azt az óriási világcsúcsot – mégis Carl Lewis lett a bajnok.
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 390.

1988. szeptember 26., hétfő
Na, Zoli beváltotta a fenyegetését és tényleg elvitt minket a Zöldért nagybani piacára. Ami egyfelől persze csalódás volt nekem, aki a piacban pont az emberi léptéket, a nyüzsgést szeretem, viszont tényleg megérte kijönni, hiszen kétharmad áron kaptunk mindent. Jól tele is pakoltuk a Ladánkat: vettünk három zsák krumplit, családonként egyet-egyet, zsákos paprikát, és kis hordóban savanyú káposztát. Utóbbi Gyuriék pincéjébe kerül, s akinek kell, vihet belőle. Vittem paradicsomot is, Kati kapott valamelyik ismerősétől egy kecsöp-receptet, ki akarja próbálni. Nekem jó, mert imádom, még vacsorára is, csak kenyérre kenve.
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 389.

1988. szeptember 25., vasárnap
Elképesztő éjszakán vagyunk túl, csak Kati meg ne tudja, hogy ezt ideírtam. Persze nem nőügy, bár Niki és Ancsa is ott voltak ma éjjel Zoliéknál, hanem az olimpiai eredmények. Azzal kezdődött, hogy Darnyi Tamás elképesztő világcsúccsal, majdnem két percen belül úszva megnyerte a kétszáz vegyest. Ez az ürge egy csoda, még életében nem kapott ki világversenyen. Aztán jött a kis Egerszegi, vagy ahogyan Vitray üvöltötte – nagyon jól közvetítette! -, „Gyere, kicsi Egér, gyere, kicsi lány!” A tizennégy éves kislány ugyanis kétszáz háton agyonverte a keletnémet bengákat, méghozzá úgy, hogy minden fordulónál kapott egy testhossznyi hátrányt, ám úszásban…

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 388.

1988. szeptember 24., szombat
Óriási blamázs! A súlyemelő Csengeri Kálmánnak pozitív lett a doppingtesztje Szöulban. Eddig még nem is hallottam másról, aki lebukott volna. Ráadásul nem egy olyan versenyzőről derült ki, hogy doppingolt, aki világcsúccsal nyert, hanem még dobogóra sem állhatott. Akkor meg nem mindegy? Állítólag a testépítő haverjaitól kapott valami szert, ami segített neki a fogyásban. Ennyi esze volt…Pedig eddig olyan jól szerepeltünk… Ma éjjel például Borkai Zsolt nyert lólengésben, jellemző a sportágra, hogy hárman álltak a dobogó tetején, a többi fok meg üres volt… Egy szovjet és egy bolgár ért még el azonos pontot vele. Ahhoz képest, hogy sérülten ment ki, s rajta ment el a csapat pontszerző helyezése, óriási eredmény. Nem ekkora szenzáció, de végre nyertek a kézilabdások is, Japánt verték meg, de nagyon úgy tűnik, elúszott a továbbjutás, hiszen meg kellene verni többek között az NDK-t, hogy legyen esélyünk az éremre. Ami nem volna elérhetetlen, ha a tavalyelőtti formában lennének, de így…

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 387.

1988. szeptember 23., péntek
Éjjel nem bírtam tovább, csak Szabó József döntőjét tudtam megnézni, utána viszont szinte elájultam, úgy elaludtam. Reggel Zoli biztosított róla, semmiről sem maradtam le. Ja, Szabó Joe győzött kétszáz mellen, ami főként annak tükrében óriási eredmény, hogy egy hónapja az országos bajnokságon csak hetedik lett. Erre most agyonvágta a világot, s majdnem világcsúcsot úszott! És egy hajdani kaposvári srác, bizonyos Szabó Péter is ott volt a döntőben, nyolcadik lett, de akkor is!
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 386.

1988. szeptember 22., csütörtök
Esküszöm, Gyuri nem normális. Tegnap vitte haza a feleségét és a gyerekét, ám ahelyett, hogy otthon ülne velük, illetve segítene az asszonynak, képes volt délután elmenni a megyei pártaktíva-értekezletre. Nála csak én voltam hülyébb, ugyanis megkért, hogy kísérjem el, hogy legyen, aki időben hazaküldi. Bár Katinak a tegnapi veszekedés után nehéz volt beadni, sikerült elkéretőznöm, de mire vége lett, már tudtam, ez volt az utolsó ilyen. Zoli a fél éjszakát végig röhögte, mekkora balek voltam. Lejött Andics Jenő, az agitprop vezetője, s tartott egy beszédet, melyről nekem ugyan az volt a véleményem, hogy a mellébeszélés magasiskolája, viszont a helyszínen elvből ott lévők majd elájultak tőle. Andics Jenő elismerte, hogy egyelőre illúzió az életszínvonal-emelkedésre várni, ám ezért nem lehet felelőssé tenni a pártot vagy a kormányt, mert ez nem politikai akarat kérdése. Utóbbi ugyan igaz, de ki a rosseb felelős, hogy idáig jutottunk? Ezt persze nem kérdeztem meg… Szükség van a vitákra, ezek ugyanis előre viszik a megoldások felé az országot, persze nem a kapitalizmus felé, hanem ez a lehetséges visszatérés a szocializmus objektív útjára. S a kormánynak együtt kell működnie az alternatív szervezetekkel. Viszont a pártnak nem! Azért ez utóbbi is jellemző – ezt persze megint csak gondoltam…
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 385.

1988. szeptember 21., szerda
Darnyi Tamás egy zseni! Ma megint megérte fenn maradni, ugyanis csodát láttunk: vagy három testhosszal verte a világot, óriási világcsúccsal nyerte a 400 vegyest, az amerikai és NDK-s vetélytárs, akitől előzetesen mindenki tartott még a lábvizében sem tudott fürdeni… Szabó Joe ugyanitt negyedik lett, alig elmaradva a dobogótól. Pedig az első kétszáz méteren úgy nézett ki, hogy medencehosszal lesz utolsó. Aztán a mellen agyonvert mindenkit, de végül nem jött össze a bronz. Birkózásban Sikének az ezüst már biztos, ugyanis könnyedén döntőbe jutott, s Komárominak is kinéz a finálé, ugyanis a szovjet Mamiasvilin kívül nincs vetélytársa, ő viszont a másik ágon van. Az öttusázók viszont ellőtték magukat, Martinek és a csapat is visszaesett a második helyre, igaz, Martinek előtt csak néhány másodperccel vezet a futás előtt a szovjet Jagorasvili. A pólósok jól kezdtek, az első negyedben kivégezték a görögöket – 5-1 ide -, igaz, utána csak fürödtek, így kettő lett közte a végére.
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 384.

1988. szeptember 20., kedd
Úgy volt, hogy Gyuri ma hazaviheti Ivánt és Pirit a kórházból, de hiába mentünk be – felajánlottam, hogy hazafuvarozom őket –, azt mondták, még maradjanak inkább. Gyuri teljesen lehervadt, le kellett vele mennem a Dorottyába egy sörre. Csak az volt a baj, hogy én kocsival voltam, így maradt a kávé, Gyuri viszont megivott hét sört, s eléggé becsípett. Vihettem hát őt haza, de a kocsiban rosszul lett, szégyenszemre meg kellett állnom az SZTK előtt, mert hánynia kellett. Még szerencse, hogy már elkezdtek bontani a majdani Centrum helyén, így az építkezésre bevánszorogva tudott könnyíteni magán. Addig körülnéztem, elég jól haladnak, ahhoz képest, hogy csak jövő nyáron kezdődik az építkezés. Mindent lerombolnak, csak a sarkon az egykori Szarvas szálló épülete marad meg, minden más eltűnik. Amíg nem kezdik meg a Centrum építését, parkoló lesz az elbontott épületek helyén, legalábbis ezt állította az egyik melósféle.

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 383.

1988. szeptember 19., hétfő
Két óra alvás után mentem tanítani, a megbeszéltek szerint Zoliéknál néztük az olimpiát, megittunk közben néhány sört, azaz amúgy jól telt az éjszaka, csak éppen a suli… Alig bírtam megtartani az óráimat, a szünetekben néha el-elbóbiskoltam. Güttler Károly második lett száz mellen, de hogyan! Vezetett, aztán a végén jött a brit Moorhouse és egyetlen századdal megelőzte. Azt mondták, nagyjából egy milliméterrel kapott ki. Ez ám a pech! Viszont megvan az első érem. Aztán jött a második is, Záhonyi Attila szerezte kisöbű sportpuskával – az alaplövés után jó eredmény, de én azt hittem, nyerni fog. Öttusában továbbra is jó voltunk, két szám után Martinek Jani vezet és a csapat is, utóbbi utcahosszal. A birkózóknál Gáspár is elvérzett, két meccset nyert, aztán megsérült, a tegnap megveretett Bódi a vigaszágon továbbment, de ott a legjobb esetben is csak bronzérmes lehet. Arany még sehol, remélem, nem olyan olimpia lesz, mint a montreali, ahol a legtöbb esélyesünk beégett.

Folytatás