Kaposvár s(z)aga 536.
1989. február 19., vasárnap
Kiesett a Bázis! Kikapott kilenc ponttal Hódmezővásárhelyen, s kiesett az NB II-be. Pedig az év elején az A-csoport volt a cél, aztán sikerült annyira szétzülleszteni a csapatot, hogy hiába jött új edző, csak lassítani tudta a hanyatlást, a bukás elkerülhetetlenné vált. Én persze nem voltam ott a meccsen, mi ugyanis Fehérvárra mentünk, Zsuzsi névnapját megünnepelni. Anyámék is jöttek Pestről, ott találkoztunk. Zsuzsiék, mint mindig, ezúttal is marha jó fejek voltak, ebéddel vártak, a két kiskölyök is aranyos volt, s Sári is egészen jól bírta az utat.
Apósom pedig Fenyvesre ment a falugyűlésre, amit azért hívtak össze, mert Fenyves el akarna szakadni Fonyódtól. Ugyanis minden pénzt, amit Fenyves fizet, Fonyódra költ a közös tanács. Mesélte, hogy tele volt a művelődési ház, alig kapott helyet, pedig vagy húsz perccel a kezdés előtt odaért. Nagyon háborgott mindenki, bár a tanács emberei próbálták magyarázni a bizonyítványt, nem nagyon ment nekik. A végén már azon ment a vita, mikorra lehetne népszavazást kiírni, a tanácsiak persze mindezt aláíráshoz kötötték, ami szerintük nem fog összejönni. Erre valaki elővett egy paksamétát, rajta 1700 aláírással. Így hát biztos, hogy lesz népszavazás.
Este A hétben három dologról volt szó. Az első természetesen a pénteki metrórobbantás volt, amiről néhány részletet nyilvánosságra hozott a rendőrség. Egy kék reklámszatyor robbant fel az Astoria és a Deák tér között, s az időzítő egy női karóra volt. Majd megadtak néhány fajta személyleírást, akiket tanúként keresnek. Persze, persze…
Aztán a Hazafias Népfronttól háborgott valaki a stúdióban, hogy az MDF, a Fidesz, az SZDSZ, a Kisgazdapárt és a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elutasította a felhívásukat március 15. közös megünneplésére. Ráadásul az alternatívok nem csak erre mutattak fityiszt, hanem követelték, hogy október 23. legyen nemzeti ünnep. Valami azt súgja, az idén még nem kell szabadidős programot tervezni rá…
Végül azzal az indiai-brit íróval foglalkoztak, akire fatvát mondott Khomeini. Bemutatták a könyvet, majd közölték, az író-költő bocsánatot kért az iszlám világtól, ha megsértette őket. Irán persze magasról bagózott erre, úgyhogy nem lennék a fickó helyében…
