Kaposvár s(z)aga 537.
1989. február 20., hétfő
A suliban természetesen a Bázis kiesése volt a téma, a tízórai szünetben meghallgattam Pózna helyszíni beszámolóját a meccsről. Képest volt elmenni Vásárhelyre, aztán persze őrjöngött. Azt mondta, simán nyerhettünk volna, csak éppen senki sem a csapatért játszott, hanem magáért, mindenki végig egyénieskedte a meccset, szóval elmehetnem az anyjuk p.csájába!
Mivel esett az eső, nagy délutáni programot nem szerveztem, inkább néztem a tévét és Sárival játszottam. Elképesztő, milyen tempóban mászik, már egész ügyesen áll és jár, de ha haladni akar, négykézláb indul el. A tévében pedig a központi bizottság kétnapos ülése volt a fő téma. Megjelent Kádár is, már csak bizonyítani, hogy nem vonult vissza, s egészséges. De csak üldögélt, ez a nap Fejti Györgyé volt, ő számolt be az alkotmánytervezetről.
Elsőként az államforma rögzítéséről, szerinte még mindig a népköztársaság elnevezés a legjobb, hiszen éppen most akarják hangsúlyozni a népfelség elvét, elég furcsán hatna, ha törölnék a hivatalos elnevezésből. Nem lesz benne az új alkotmányban a többpártrendszer deklarálása sem, viszont kimarad az MSZMP vezető szerepe is, ami a többpártrendszerre utal. Persze ez nem azt jelenti, hogy a párt lemond vezető szerepéről, csak éppen nem jogi úton, hanem programjai alapján akarja megőrizni pozícióit. Erre azért befizetnék…
Átértékelik a parlament szerepét is,, tényleges hatalmat gyakorló testületté válik, de nem kormányzóvá, a vita csak arról van, egy- vagy kétkamarás legyen-e a jövőben. És ki kell dolgozni egy új választási rendszert hozzá. Belekerül az alkotmányba a közösségi és magánvagyon egyenlősége is, azaz csökken az állam vezető szerepe. Meg kellene szüntetni az Elnöki tanácsot, helyette egyszemélyi elnökség kell, több választható jelöltből, akik közül közvetlen választás alapján dőlne el, ki legyen a (nép)köztársasági elnök. Lesz Alkotmánybíróság és Állami Számvevőszék is, utóbbiról nem tudtam micsoda, de a párt szóvivő-helyettese elmagyarázta, ez felügyeli a költségvetést és annak betartását. Szó volt az állami jelképekről is, persze elsősorban a mostanában lábra kapott címervita miatt. Fejti szerint meg kell állapodni: új, a mostani, esetleg valamelyik régi címer legyen a jelkép, de konszenzusos döntés kell. Nagyjából minden ponttal egyetértett mindenki, csak Szűrös Mátyás tette hozzá, hogy a magyar állam határait is deklarálni kellene az alkotmányban. Gondolom, elsősorban a románok miatt, akik fosnak Erdély miatt…
