1989. február 10., péntek
Az ilyenek miatt tart itt ez az ország – üvöltötte a képünkbe Zolival egy ötven körüli férfi a röplabdameccs közben. Ugyanis Zoli, mint mindig, most is csak fél szemmel figyelte a pályát, amúgy pedig politizált, s persze a környéken ülők meghallhatták. Amúgy sem voltak sokan a Kapos Volán-Szolnok meccsen, Zoli sem az [...]

1989. február 9., csütörtök
Elkéretőztem a hatodik és hetedik óráról, ugyanis fél kettőre le kellett vinni Sárit Pécsre szem- és hallásvizsgálatra. Bár fogalma sem volt, hová megyünk, szerintem érezte, ugyanis nagyon nyűgös volt, amikor pedig beléptünk a négyszáz ágyas klinika ajtaján, nekiállt hisztizni. Szerencsére nem volt semmi gond a hallásával, a szemésznél pedig már nem volt [...]

1989. február 8., szerda
Nagy Sándor komolyan gondolta a tegnapi követeléseket, legalábbis mára összehívták az érdekegyeztető tanácsot. Ahol valamit sikerült is elérni. Karesz az iskolai szakszervezetis nagy büszkén oda is sodródott mellém, amikor tanítás után jöttem ki a suliból, mit szólok hozzá, a szakszervezet elérte, hogy nettó három százalékkal emelik a fizetésünket. Én hülye, még gratuláltam [...]

1989. február 7., kedd
Reggel az újságosom szólt, ha érdekel, van egy új lap. Megvettem, de kiderült, valójában nem új újság, hanem a Dunántúli Napló Panoráma című mellékletszerűsége. Olyasmi, mint az Esti Hírlap, azaz bulvárszerű, de akadtak benne érdekes írások. Így például azt írták, az NB-s csapatok többsége bojkottra készül, ugyanis szerintük nem egységes feltételrendszer alapján [...]

1989. február 6. hétfő
Kezd elegem lenni az élelmiszeriparból. Vacsorára Kati és Sári virslit ettek, én viszont megkívántam egy olajos halat. Ki is bontottam annak rendje és módja szerint, s találtam benne egy konzervnyitót. Mármint a dobozban. Nem nagyon értettem, hogyan kerülhetett oda, mert ehhez a fajtához kívül sem adnak. Talán valami vicces munkás akart adni [...]

1989. február 5., vasárnap
Reggel elmentem újságért, aztán monstre reggeli csaptunk, tizenegyig olvasgattunk, kávézgattunk, így teljesen feleslegessé vált az ebéd. Helyette kimentünk a Desedára, másfél órát hokiztunk, addig Kati Sárival sétálgatott a parkerdei részen. A lányom nagyon élvezte, sőt, mindenáron fel akart jönni a jégre is, Kati alig bírta visszatartani. Jövőre már biztosan megtanítom korizni!

1989. február 3., péntek
Este elmentünk a Kiliánba Benkó Dixieland koncertre. Zoli szerezte a jegyet, nem kellett érte fizetni, annyira azért nem szeretjük, hogy pénzt adjunk érte, de így legalább kimozdultunk péntek este. Előtte beültünk a Vaszaryba, ittunk néhány sört, a lányok konyakot, s meglepetésre megérkezett Gyuri is. Aki azonnal Pozsgay Imrére terelte a szót, hogy [...]

1989. február 2., csütörtök
Apám hívott este, szegény teljesen maga alatt volt, s sajnos én sem tudtam segíteni rajta. Kitalálta ugyanis, hogy meglepi anyámat a házassági évfordulójukra - ami áprilisban lesz - egy négynapos velencei úttal. Ki is nézte az Ibuszban, s bement, hogy elintézze a formaságokat. Az útlevelével nem is volt gond, a három év [...]