Kaposvár s(z)aga 545.
1989. február 28., kedd
Úgy tűnik, hiába Fejti György fenyegetőzése, az alternatív szervezetek ragaszkodnak hozzá, hogy lefoglalják március 15-én a tévészékházat. Persze csak jelképesen. Zoli mondta, hogy beszélt az öccsével, aki ugye, ott van a tűz közelében Pesten, s utánanéztek, hogy törvény adta joguk a Szabadság térre vonulni, s jelképesen lefoglalni az épületet. Bemenni nem akarnak, erőszakról sincs szó, csak azt akarják, hogy olvassák be a független demokratikus szervezetek Mit kíván a magyar nemzet? című 12 pontját. A Hazafias Népfront persze tiltakozott, hogy ezeknek a szervezeteknek nincs joguk a nép nevében beszélni. De akkor a népfrontnak sem!
Amúgy a párt egyre békülékenyebb hangot próbál megütni. Ma ülésezett a PB, s kijelentették, hogy az MSZMP a szabadság, igazságosság, szolidaritás értékeit képviselő reformkommunista-szociáldemokrata pártként akar megjelenni a következő választáson, melynek célja a demokratikus szocializmus. S hogy új nemzeti összefogásra van szükség. Meg is kérdeztem Gyurit a suliban, mik a szociáldemokrata eszmék, mire közölte, hogy ő a reformkommunista szárnyat erősíti. Aha…
Míg itthon a tévé körül folyik a vita, Hornnak a tegnapi beszédével sikerült a világ figyelmét az erdélyi kérdésre irányítania. A Híradó szerint az összes nagy hírügynökség a genfi konferencia legnagyobb hatású szónoklataként jellemezte a beszédet, s hozzátették, hogy eddig nem volt példa rá, hogy egy azonos szövetségi rendszeren belüli állam bírálja szövetségesét, méghozzá ilyen nyíltan. Természetesen a románoknál ki is verte a biztosítékot, a genfi emberük felháborodva utasította vissza az állításokat, irredentizmussal vádolta Magyarországot, s idilli állapotokat festett a romániai demokratikus állapotokról. Ennek ellenére állítólag Bulgária már jelezte, kész támogatni egy vizsgálóbizottság felállítását…
Ezt csak a tévéből tudtam meg, ugyanis apósommal elmentünk Ormos Mária, a pécsi egyetem rektora, nem mellékesen a KB tagja előadására. Az elmúlt negyven év történelméről beszélt, s elismerte, hogy bár 44. decemberében jó irányba indultak el a dolgok az országban, 48-49-től kényszerpályára kerültünk, melyen 56 próbált meg változtatni, de nem sikerült, s az azóta eltelt időben is a reformok és visszarendeződések jellemzik a magyar politikát. Most éppen reformkorszakot élünk, de kérdés, hová lyukadunk ki? Az előadáson hallottam valakitől, hogy március 15-re megjelenik egy új megyei újság, méghozzá hetilap formájában. Somogyország lesz a neve. Azt hiszem, lesz rá igény, ugyanis a Néplapból bizonyos dolgok egyszerűen hiányoznak…
