Kaposvár s(z)aga 657.
1989. június 20. kedd
Csak este későn tudtam egy órára átugrani a nyaralóba, Sári már aludt, a lányok pihengettek, persze azért Kati nagyon örült. Jól vannak, s ez a lényeg, bár Kati mondta, úgy érzi, öt hétig már biztosan nem lesz benn a baba. Nem fáj semmije, nincs rosszul, azt mondta, csak megérzés.
A diszkó utolsó órájára értem vissza a táborba, ittam egy sört, s dumáltunk a kollégákkal. Bakos Zoli hazatelefonált, ő mesélte, hogy lemondott a Rákóczi teljes elnöksége, mert kilátástalannak látták a jövőt, sok az adósság, a bundabotrány is megtizedelte a csapatot, mely morálisan is szétesett, s ebben a helyzetben nem akarják folytatni. Ami nagyon becsülendő lenne, ha éppen nem az ő vezetésükkel sikerült volna ebbe a helyzetbe kerülnie a klubnak. Ráadásul nem először, hiszen szűk tíz év alatt kétszer sikerült eljátszani ugyanazt, mármint, hogy az NB I-ből megállás nélkül a harmadik vonalba zuhanni. És ez bizony az ő bűnük…
Aztán szóba került a romániai fal híre, amit a Híradóban és onnantól minden hírműsorban bemondtak. Angol hírügynökségi forrásra hivatkoztak, mely szerint Ceausescu falat épít a magyar és a jugó határ mentén, hogy megakadályozza a szökéseket. Állítólag a magyar szervek figyelmét már a télen felhívták rá, mire készül a keleti szomszéd, de a határőrség szerint nincs nyoma a falnak, legalábbis látótávolságban. Bár amilyen bolond a Kárpátok géniusza, lehet, hogy mondjuk, tíz kilométerre a valódi határtól falaznak, s nem érdekli, hogy ezzel a határsávban élőknek sérülnek a jogaik. Kitelepítik majd őket és kész. Viszont két és fél méter magas drótkerítésről tudnak, hogy áram lesz-e benne, azt viszont nem. Lesz egy újabb vasfüggöny, csak most a keleti határunkon? Megtudjuk, mit éreztek az osztrákok. Ja, a kerítés mindkét oldalán árok van, hogy autóval se lehessen áttörni…
A másik téma a lengyel választások voltak, melyen tarolt az ellenzék: az alsóház összes szabad helyét begyűjtötte a Szolidaritás. A szenátusban pedig a százból kilencvenkilenc hely lett az övék, a századik pedig egy a lengyel kommunista pártból kizárt milliomosé, azaz a LEMP-ből senki sem jutott be. A szenátusi tarolás azt jelenti, hogy a kommunistáknak hiába maradt többségük az alsóházban, a szenátus minden törvényt úgyis vissza fog dobni. Ez volt a fő témánk, hogy nálunk többek között ezért sem kell kétkamarás parlament, s ne legyenek előre védett helyek. Mindegyiket versenyeztessék meg, aztán a legerősebb alakítson kormányt. Szerintem az nem az MSZMP lesz.
