Kaposvár s(z)aga 736.
1989. szeptember 7. csütörtök
Bár nagy kedvem nem volt, a délután egy részét Gyuriéknál töltöttem, ugyani ma volt Iván első szülinapja. megadták a módját, volt torta, lampion, a nagyszülők, és persze Zoli és én. Ancsa nem érezte túl jól magát – több mint hét és fél hónapos terhességgel ez érthető olykor –, Kati pedig Bence miatt nem tudott jönni. Sárit viszont elvittem, össze is kente magát a tortával, hiába próbáltam a friss foltokat kiszedni a ruhájából, nem sikerült, Kati persze húzogatta a száját otthon, miért nem vigyáztam. Mintha lehetne vigyázni egy egy és háromnegyed éves gyerekre, amikor tortát eszik… Sári amúgy alibinek is jó volt, mert így azért emberi időben haza tudtam menni, Zoli még maradt, nem akarta megbántani Gyuriékat. Akik ma közölték, hogy záros határidőn belül testvért akarnak Ivánnak. Játszótárs hiánya nem lesz a gyerekeimnek, annyi szent…
Mivel bezabáltunk tortából és szendvicsből, nem voltam már éhes, ami megint nem tetszett Katinak, ugyanis csinált nekem vacsorát. Mielőtt kitört volna a hiszti, megígértem, hogy holnap elviszem a kaját a suliba, így nem lesz hiábavaló a fáradozása. Sőt, mindenki irigyelni fog, milyen tízórait rittyentett nekem a nejem.
Hazafelé sétálva összefutottam Buksival, együtt jártunk vezetni tanulni, néha kosármeccsen is találkozunk. mesélte, hogy nyáron kint jártak Párizsban a feleségével és a lányukkal, persze a Trabantjukkal. Hogy ne kelljen annyit költeniük kajára, vittek téliszalámit, dobozos tejet, konzerveket. Mivel Párizsban nem találták a szállásukat, leállt a kocsival, hogy gyalog keresgéljen a kis utcákban, nem félt, minden autó jobb volt az övénél a környéken. Mire azonban visszaért, feltörték a kocsit, s a kajás szatyor tartalma szét volt dobálva. Sőt, a tejet kilyukasztották, a szalámit szétvagdosták. Viszont nem ettek belőle. Fogalma sem volt, mi történhetett, hívták a rendőrt, aki elmagyarázta, valószínűleg azt hitte valaki, hogy narkó van a szatyorban, mert ilyen szakadt kocsikban szokták tárolni, abban a hitben, hogy nem olyan feltűnő…
Ja, és még azt is kérdezte, tudom-e, hol lehet csehszlovák benzinkupont venni, ugyanis a jövő héten mennek Trencsénybe, viszont állítólag mától a magyaroknak csak utalványra adnak kint benzint. Mivel erről nem is hallottam, nem tudtam segíteni, de az eszembe jutott, hogy ez valami bosszúféle lehet a vízlépcsőért. Merthogy ma megint elutasítottuk az elképzeléseiket, például, hogy csak úgy elterelik majd a Dunát. Legalábbis a Híradó szerint, amiből végre kiderült, hogy hétfőn óriási tüntetés volt Lipcsében: új államberendezkedést és szabad kivándorlást követeltek a tüntetők, akiket rohamrendőrök vertek szét. Azt hiszem, ezzel nem ösztönözték a nálunk maradókat, hogy hazamenjenek. Az anyag végén viszont volt egy érdekes megjegyzés: az NDK hamar meg fogja érezni a kivándorlásokat, ugyanis főként a középosztály megy ki, orvosok, tanárok, ápolónők, s már most nem mindig elegendő a létszám.
