1989. július 29., szombat
Bence baromi jól érzi magát, s óriási ötlet volt, hogy kijöttünk Fenyvesre, ugyanis sokkal elviselhetőbb a bömbölése. Sári is jobban fel tudja dolgozni az öccsét, úgy kezeli, mint Ivánt, egy babát, melyet, ha unatkozik, lehet nézegetni. Mivel elég sokan vagyunk, Kati is jobban tudott pihenni, bár a szoptatásba senki sem tudott besegíteni… [...]

1989. július 28., péntek
Reggel még lerohantam a piacra, mielőtt kiindultunk volna Fenyvesre. Zoli elkísért, így könnyebb volt cipekedni, ami, mivel négy dinnyét is vettünk, elég komoly feladatnak bizonyult. Csak húsz forint volt kilója, Katinak pedig a szoptatás miatt sokat kell innia, s így valamivel könnyebb bevinni neki. Meg hát szeretjük is. Fél tizenegy, pontosabban etetés [...]

1989. július 27., csütörtök
Nagyon elszoktam már ettől! Bence, mint egy igazán életképes csecsemő végigüvöltötte az éjszakát. Reggel olyan voltam, mint a felmosórongy, ráadásul összefutottam a lépcsőházban Krajnyákkal, aki megjegyezte, jó tüdeje van a gyereknek. Nem tudtam, hogy elnézést kell-e kérnem, végül is nem tehetünk róla, ha bömböl. Napközben sem volt sokkal jobb a helyzet, fél [...]

1989. július 22., szombat
Bár csak Fenyvesre terveztük, ma mégis sikerült megünnepelnünk Bence érkezését. Délelőtt és délután még több turnusban bent jártunk Katinál és a fiamnál  –milyen furcsa ezt leírni… –, aztán este anyám és anyósom összejöttek nálunk, hogy vigyázzanak Sárira, mi pedig nekiindultunk a városnak. Gyuri, Zoli, Pózna, apósom, apám, szóval szép kis kompánia. Óriási [...]

1989. július 18. kedd
Gyerekügyben még mindig semmi előrelépés… Szegény Kati továbbra is kórházban, s ma nem is tudtam annyit bent lenni nála, hiszen Sárit már nem adhattam kölcsön. Amúgy a lányomon látszott, érzi, van valami a levegőben, egyfelől sokkal nyugtalanabb, másfelől izgatottabb. Persze, ez attól is lehet, hogy hiányolja az anyját. De a szülészetre nem [...]

1989. július 17., hétfő
Meglehetősen kialvatlanul ébredtem, méghozzá a telefonra. Azt hittem, megkezdődött a szülés, de csak anyám hívott, hogy hallotta anyósoméktól, mi történt, s hogy nyugtasson. Mivel visszaaludni már nem tudtam, s nem is akartam, inkább elmentem boltba, vettem néhány dolgot Katinak, s bementem a kórházba. Először nem akartak beengedni, de éppen jött Kati orvosa [...]

1989. július 3., hétfő
Zoli és Gyuri is maradtak erre a hétre, reggel előbbi ment boltba, s egyúttal felhívta az öccsét. Akitől így megtudtuk, hogy balhé volt a gödöllői időközi választások képviselőjelölt-állításánál. Ugyanis bár csak a helyi ellenzék – a szabad demokraták, a Fidesz és az MDF közös jelöltje –, valamint az MSZMP jelöltje kapott elegendő [...]

1988. július 31., vasárnap
Délelőtt össznépi programként elsétáltunk a hetes út túloldalára, az állami gazdaság lovas pályájára. Nemzetközi díjugrató versenyt rendeztek a hét végén, ma voltak a döntők. Amúgy nagyon nem érdekel ez a sportág, csak kíváncsi voltam, milyen a pálya. Ugyanis jövőre itt rendezik a fogathajtó-világbajnokságot. Állítólag lesz stadion, kiszolgáló épületek, ami érthető, csak azt [...]