1989. október 31., kedd
Kati egyre jobban tud járkálni, azaz mindinkább leegyszerűsödik a dolgom otthon. Persze ez jó is, ugyanis dolgozatos hét előtt állok, azaz lesz melóm elég a suliban. Ahol a címerváltás váltott ki nagyobb vitát, ám most nem a Kossuth- vagy a koronás melletti érvelés, hanem a kaposvári. Ugyanis végre valakinek eszébe jutott, hogy [...]

1989. október 30., hétfő
Furcsa volt bemenni dolgozni, illetve nem is ez a legjobb szó, csak nehezen hagytam otthon Katit a két gyerekkel, mert bizony még sántikált. De nem volt mese, nem használhattam ki tovább a kollégákat. Marha rendesen fogadtak, mindenki jött érdeklődni, mi van a feleségemmel? Egy idő után már kissé terhes volt az egész, [...]

1989. október 29., vasárnap
Anyáméknak elég jó hétvégéjük volt bevásárlás szempontjából: tegnap, ugye, az Oázis, ma pedig a sportcsarnok mellett. Megint szerveztek ugyanis olyan zöldség-gyümölcs vásárt, mint amilyen néhány hete volt. Most azonban tudtunk róla, ugyanis a bejárati ajtóra valaki kiragasztott róla egy felhívást. Tényleg rohadt olcsó volt minden, anyámék vettek is egy zsák hagymát és [...]

1989. október 28., szombat
Reggel feljött anyósom, így volt, akivel elbicegjen Kati a gyerekek mellett, én pedig elsöpörtem Fehérvárra. Úgy gondoltam, nem piacozom itthon, majd ott veszek virágot, hát lehet, hogy rosszul döntöttem, ugyanis harminc forint volt a krizantém szála. Három sírra kellett vennem, mindegyikre vettem ötöt, legalább mutasson, azaz négy darab ezrest hagytam ott mécsesekkel [...]

1989. október 27., péntek
Ma már egy fokkal olajozottabban mentek a dolgok otthon, Kati ugyan még mindig feküdt, de háromszor már felállt kicsit mankózni, már csak azért is, hogy ne gyengüljön el teljesen. Ettől persze még itthon marad holnap: mentünk volna, Fehérvárra a temetőbe, így csak én megyek, s együtt jövünk haza anyámékkal. Beugrom majd Zsuzsiékhoz [...]

1989. október 26., csütörtök
Fél nyolckor tudtam csak beszélni Mihályfalvi Lacival, nagyon rendes volt, megoldják a héten a helyettesítésemet, azaz itthon maradhatok. Sőt, azt is megkérdezte, kell-e valami segítség, akár be is vásárol valaki, megszervezik. Megköszöntem, de el is hárítottam, Zoli tegnap már felajánlotta. Persze Ancsával neki is van elég dolga, de ez még belefér. Délelőtt [...]

1989. október 25., szerda
Azt hittem nyugis napom lesz, de végül még írni sem volt időm. Kati ugyanis délután megcsúszott a konyhában, ugyanis kilötybölte a mosogatóvizet, aztán rálépett, s kiment a térde. Miután riasztottam anyósomékat, bevittem a kórházba, de annyira bedagadt a lába, hogy nem tudták megmondani, kell-e műteni vagy sem, esetleg gipszelik-e. Bent is tartották, [...]

1989. október 24., kedd
A suliban mindenki a tegnapi rendezvényekről beszélt, elég sokan ott voltunk este a fáklyás felvonuláson. Nagyon emelkedett volt a hangulat, az óráimon is szóba került, s a gyerekek nagyon értelmesen nyilatkoztak meg az ügyben. Az egyik srác óra elején megkérdezte, kiteheti-e az új címert, otthon csinálta, s Kossuthra esküdött a koronással szemben, [...]