1989. szeptember 21., csütörtök
Csak kora este tudtam bemenni Ancsához a kórházba, ugyanis délután összeült a tanári kar a tervezett sztrájk ügyében. Ez a tavaszi folytatása lett volna, ugye, akkor még nem voltam itt, most viszont már teljes jogú tagként érvelhettem volna. De úgy gondoltam, új emberként nem feltétlenül nekem kell irányt mutatnom, ötletelnem, így csak [...]

1989. szeptember 20., szerda
Éppen kávéztunk a nagyszünetben, amikor kétségbeesetten felhívott Zoli. Ancsa ugyanis reggel vérezni kezdett, majd annyira rosszul lett, hogy ki kellett hívni hozzá a mentőt. Amikor beszéltünk, még nem tudta, mi van vele, az orvosok még vizsgálták. Suli után hazarohantam, aztán felvettem Gyurit, s mentünk be a kórházba. Ilyen állapotban még nem láttuk [...]

1989. szeptember 19., kedd
Ha az újságban nem is, de este a Híradóban benne volt, ami tegnap kimaradt, nevezetesen a Fidesz és az SZDSZ reakciója a Nemzeti Kerekasztalról. Utóbbi tartott egy sajtótájékoztatót, amin, mivel a Kossuth Rádió ott volt, gondolom, kénytelen-kelletlen a tévések is megjelentek. Nos, annyi derült ki, hogy nem szálltak ki az Ellenzéki Kerekasztalból, [...]

1989. szeptember 18. hétfő
Mihályfalvi Laci meglepett két jeggyel a színházba estére, persze nem csak engem, kapott a suli húszat, s kettő jutott nekem. Nem tudtam, mit csináljak, érdekelt a darab, egy indiai társulat vendégjátékára szólt, de tudtam, Kati most még nem tud eljönni. Végül Nikivel mentem, előtte beültünk egy sörre a Művész presszóba, beszélgettünk, mondta, [...]

1989. szeptember 17., vasárnap
Délelőtt megint sétáltunk, ezúttal a Kossuth téren volt elég nagy tömeg, de ez most engem is érdekelt, ugyanis visszatették a tanácsháza tetejére a zászlót. Mármint azt a vörösréz, szélkakasszerű díszt, melyet anno az építésnél tettek fel. Egy kaposvári iparos csinálta meg újra, a zászlóba belevágta az 1902-es évszámot, a másik oldalon pedig [...]

1989. szeptember 16., szombat
Délelőtt lesétáltunk a városba, elég szép idő volt, ki lehetett mozdulni a gyerekekkel. Sárival persze vigyázni kellett, időként úgy meglódult, ráadásul a legváratlanabb pillanatokban, hogy egy jégkorong kapus reflexei kellettek, nehogy megszökjön vagy kiszaladjon az úttestre.
Egész nagy tömeg volt a sétálóutcában, s egy nagyobb csoportosulás a Latinca téren. El nem tudtam képzelni, [...]

1989. szeptember 15., péntek
Délután felvettem Zolit és Gyurit, aztán kimentünk az egyetemre a Nagy Imre-konferenciára. Amiről hamar kiderült, hogy félreértés volt, ugyanis egy mezőgazdasági konferencia, s Nagy Imre inkább, mint hajdani szakminiszter került szóba. Bár volt egy rövidke előadás is az életéről, ám abban nem hallottam semmi újat. El is jöttünk, s Zolinak eszébe jutott, [...]

1989. szeptember 14., csütörtök
Suli után lementem a Pesti Csemegébe, s vettem salátákat, vagdaltat, sonkatekercset, kaszinótojást: ki akartam vágni a rezet vacsorára, ha már házassági évfordulónk volt. A hatodik! Ha úgy nézem, hogy azt mondják, a hetedik év a legnehezebb, kritikus időszak elé nézek, ha viszont úgy, hogy az elmúlt években nem történt semmi, ami megronthatta [...]