1987. október 21., szerda
Na, ma Kati veszett össze a főnökével. Annak a majomnak már az sem tetszett, hogy Kati ímmel-ámmal csinálja a BASIC-et, de azt végképp nem értette, miért nem kíséri le őket Barcsra, ahol a kubai nagykövettel találkoztak. (Egy nagykövet minek megy Barcsra? - na mindegy.) Kati hiába magarázta, hogy az ő állapotában nem [...]

1987. október 19., hétfő
Hogy lehet egyik pillanatról a másikra ilyen gusztustalan idő?
Reggel óriási ködre ébredtünk, ha nem kell levinnem Katit a tanácshoz, nem is mertem volna kocsiba ülni. Délelőtt aztán eleredt az eső is – megjött az ősz. Ilyen időben semmi kedvem nem volt sétálgatni délután, ráadásul Kati is nyűgösebb volt, de kellett a levegőzés, [...]