1990. február 11., vasárnap
Egyik napról a másikra hogyan romolhatott el ennyire az idő?! Tegnap még a Mecsekben sétáltunk, ma pedig már akkor is fáztam, amikor levittem a szemetet. Ehhez jött még a köd, amitől tisztára csúszott minden, s ennek ittam meg a levét: amikor mentünk át anyósomékhoz, ugyanis ma volt az ötvenkettedik szülinapja, így felköszöntöttük, [...]

1988. június 16. csütörtök
Hosszas vívódás után kihagytam a nap témáját, Nagy Imréék kivégzését, de estére megbántam. Tíz óra után ugyanis beugrott Zoli, méghozzá kissé megviselten. Kiderült, hogy fent volt Pesten, az öccse hívta meg, merthogy lesznek megemlékezések. Mesélte, hogy tegnap az amerikai kongresszusban Nagy Imre-emlékülést tartottak – vajon honnan tudják ezt meg a pesti ellenzékiek? [...]

1988. május 19., csütörtök
Fél hétkor felvertem a társaságot, persze az előző éjszakai randalírozók meg akartak halni az álmosságtól. A reggeli ennek megfelelően nagyon simán lezajlott, a többség még a buszon is csak kereste önmagát, így minden komolyabb bonyodalom nélkül eljutottunk Visegrádra. Megnéztük a királyi palota maradványait, majd felmentünk a Salamon-toronyba, ahol azért megértettem mindenkit, aki [...]

1988. március 20., vasárnap
Egésze nap azon gondolkodtam, ki a rossebet akar Zoli mondani. Annyira lekötött, hogy nem is zavart, hogy szinte megállás nélkül festenem kellett. Szépen lekentem minden redőnyt, majd a terasz korlátját, s esküszöm, nekiálltam volna a nagy, négyelemes bejárati ajtónak is, ha nem fogy el a festék. Így viszont három óra felé végeztem, [...]

1988. március 19., szombat
Sári éjszaka rosszul aludt, így később kelt a megszokottnál. Nagyon nem bántam, igazából nem volt semmi kedvem kimenni Fenyvesre. Kicsit még reménykedtem is, hogy esni fog, de persze ilyenkor ez nem jön be. Így hát szépen összekészülődtünk, telefonáltunk anyósoméknak, hogy indulhatnak, s irány a Balcsi. Némi meglepetésemre nem voltunk egyedül, a relatíve [...]

1988. március 14., hétfő
Igazából csak az első három órát tartották meg a suliban, de ezeket is nehéz volt, hiszen minden gyerek már az ünnepséget várta. Én is idegesebb voltam a szokottnál, hiszen az idén én állítottam össze az ünnepi műsort, s bekerült néhány olyan vers és szöveg, ami, ha nagyon bele akartak magyarázni, kiverhette a [...]

1988. március 8., kedd
Jó dolog ez a nőnap, főként, ha az ember tanár egy általános iskolában. Szimpla esetben nekem is elég lenne megköszönteni a nejemet, anyámat, anyósomat, néhány év múlva a lányomat, de így… A kispiacon kezdtem a napot, ahol huszonöt forintos tulipánról próbáltam alkudozni, persze reggel negyed nyolckor kevés sikerrel. Így hát eleve háromszáz [...]

1987. november 26., csütörtök
Kati reggel megkért, hogy hozzam el a gyeses papírjait a tanácstól. Könnyelműen rábólintottam, de esküszöm, hamarabb kiértem volna Fenyvesre, mint ahogyan lementem a Kossuth térre. A fél város le volt zárva, rendőrök irányítottak, akkora volt a dugó, mint egy amerikai filmben New Yorkban. El nem tudtam képzelni, mi történhetett, aztán Gyuri mondta [...]