Kaposvár s(z)aga 942.

1990. április 3., kedd
Nagy vita robbant ki a suliban a választások második fordulója miatt. Mindenki a maga pártját védte, illetve emelte piedesztálra, időnként csak kapkodtam a fejem, milyen indulatok dúlnak egyesekben. Ismét kiderült, szokni kell még, hogy másoknak más a politikai beállítottsága, véleménye, de ettől még nem kell elvetemült gazembernek tartani. S hogy nem biztos, hogy szemét hazaáruló, aki nem ugyanarra szavaz, mint én gondolom. Persze ez inkább az újdonság ereje, szerintem a következő választásokra lecseng az egész, s akkor már természetes lesz, hogy akadnak véleménykülönbségek. Folytatás

Kaposvár s(z)aga 891.

1990. február 11., vasárnap
Egyik napról a másikra hogyan romolhatott el ennyire az idő?! Tegnap még a Mecsekben sétáltunk, ma pedig már akkor is fáztam, amikor levittem a szemetet. Ehhez jött még a köd, amitől tisztára csúszott minden, s ennek ittam meg a levét: amikor mentünk át anyósomékhoz, ugyanis ma volt az ötvenkettedik szülinapja, így felköszöntöttük, akkorát estem a Hunyadi utcában, azt hittem, fel sem tudok kelni többet. Bevertem a medencémnél a forgómat, de addig nem éreztem, mekkora a baj, míg haza nem indultunk, ugyanis alig bírtam felállni a fotelből. Valahogy hazasántikáltam, otthon néztük mg jobban, rohadtul be volt dagadva, s kékült. Kati szerint simán lehet, hogy eltört vagy elrepedt, be kellett volna mennem a kórházba. Megígértem, hogy holnap, ha nem lesz legalább egy kicsit is jobb, bemegyek. Azt viszont nem tudom, hogyan fogok így tanítani, ugyanis állni és ülni sem tudok, illetve tudok, de baromira fáj… Folytatás

Kaposvár s(z)aga 728.

1989. augusztus 30., szerda
A délelőtt megint a Táncsicsban telt, bár ezúttal nem lett volna kötelező bemennem, de ismerkedtem a kollégákkal, meg aztán az óravázlatokkal is meg voltam kissé csúszva. Utána Gyurival találkoztam, beültünk a Vaszaryba egy kávéra, mesélt a régi suliról, ahol szerinte rossz irányba mennek a dolgok, ugyanis megindult egyfajta klikkesedés, akik tavaly még nagy szájjal osztották a másként gondolkodókat, ma már élharcosai lettek a reformoknak. Busszal akartunk felmenni az Arany térig, de nem jött valamiért a tizenkettes, röhögtünk, biztos ezt is megszüntették, mint a 17-est, amit azért kellett kivenni a menetrendből, mert nem akadt sofőr, aki vállalta volna, hogy a járatot viszi. Vélhetően nem ok nélkül, ez járt eddig a szentjakabi cigánytelep közepére, a Hold utcába. Így hát sétáltunk, Gyuri elkísért a Zselicig, aztán be is jött velem, s mindketten megleptük asszonyainkat egy-egy akciós tréningruhával. Tényleg megérte, nyolcszázért máskor nem adnak ilyet.
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 725.

1989. augusztus 27., vasárnap
Délután Zolival még átnéztünk a fogathajtó vébére, szó szerint, ugyanis bejutni esélyünk sem volt, csak az út mellől lestünk befelé. Onnan tudtuk, hogy magyarok vannak a pályán, hogy olyan üdvrivalgás kísérte a bejövetelüket, mintha mindegyik éppen megnyerte volna a vébét. Aztán végül kiderült, hogy hármukra igaz is volt, ugyanis a Fehér Mihály, Lázár Vilmos, Szegedi Gábor összeállítású csapat első is lett, Fehér pedig egyéniben harmadik lett. Ami engem meglepett, mert eddig azt hittem, négyesfogatban vagyunk jók, a kettesekről nem tudtam semmit.

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 724.

1989. augusztus 26., szombat
Zoliék végül nem hozzánk jöttek a Balcsira, hanem Pestre mentek. Illetve csak Zoli, Ancsát kihozta, aztán ment fel az SZDSZ nagygyűlésére, melyet az emberi jogok deklarációjának 200. évfordulójára rendeztek. Éjfél előtt nem sokkal ért csak vissza, ugyanis a gyűlés végén a tömeg átment a csehszlovák követség elé, hogy tiltakozzon Deutsch Tamásék bíróság elé citálása miatt. Deutschot és Kerényi Györgyöt ugyanis nem engedték szabadon, hanem pert varrtak a nyakukba, s ez ellen demonstráltak a követség előtt. Emellett az is kiderült, hogy az MSZMP csak falból tárgyal az ellenzékiekkel, ugyanis láthatóan át akarja menteni a hatalmát: létre akarnak hozni egy egyszemélyes céget, s ez venné át a párt üdülőit, azaz később ezekkel már nem kellene elszámolniuk.
Folytatás