1989. augusztus 31., csütörtök
Legalizálták a feketén vett márkánkat! Az új devizatörvény szerint ugyanis összevonják az utazási és devizaszámlákat, s nem vizsgálják, honnan van az embernek valutája. Valamikor szeptember közepén lép életbe az új jogszabály, de legalább mostantól nem kell izgulni, hogy a határon a vámos megkérdezi, honnan van több pénz nálunk, mint a családi valutakeret. [...]

1989. március 4., szombat
A nap összes hír- vagy háttérműsora az MSZMP és valamelyik politikai szervezet kétoldalú egyeztetéseiről szólt. Merthogy úgy látszik, a pártban komolyan gondolták, hogy megpróbálnak kompromisszumra jutni az alternatívokkal, de aztán kiderült, bizonyos szempontból a könnyebbik végét fogták meg a dolognak. Ma ugyanis elsőként a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének vezetőivel találkoztak, s [...]

1989. február 21., kedd
Este Gyuriékhoz voltunk hivatalosak, holnap lesz Piri huszonhatodik szülinapja, illett megünnepelni. Kati felhívott a suliban vegyek hazafelé tésztát, csinál édességnek hamis stíriai metéltet, tehát vigyek túrót és vanília pudingot is, mert a sodót is hamisítani fogja. A Pázmány utcai kisboltban vásároltam be, három csomag tésztát vettem, eláll az otthon, s bármikor kellhet. [...]

1988. október 23., vasárnap
Reggel Kati és a szüleim folytatták a lelki hadjáratot ellenem, mármint, hogy ne akarjak elmenni semmiféle betiltott 56-os megemlékezésre. Álltam a sarat, aztán fél egy körül, amikor Zoliék felértek Pestre, kiderült, felesleges volt minden, ugyanis az öccse hozta a hírt: a Fidesz, az SZDSZ, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság és a Történelmi Igazságtétel Bizottság [...]

1988. június 12., vasárnap
Gyuri folytatta a száguldozást, a reggelt még Pesten kezdte a munkásőröknél, délben vonatra ült, hogy délután megint megjelenjen a megyei KISZ-eseknél. Utóbbinak sok értelme nem volt, ha csak annyi nem, hogy velünk jött haza és mesélt a pesti gyűlésről. Egész érdekes lehetett, ugyanis délelőtt Grósz volt a vendég, s ő szólalt fel. [...]

1988. március 20., vasárnap
Egésze nap azon gondolkodtam, ki a rossebet akar Zoli mondani. Annyira lekötött, hogy nem is zavart, hogy szinte megállás nélkül festenem kellett. Szépen lekentem minden redőnyt, majd a terasz korlátját, s esküszöm, nekiálltam volna a nagy, négyelemes bejárati ajtónak is, ha nem fogy el a festék. Így viszont három óra felé végeztem, [...]

1988. március 10., csütörtök
Morózus hangulatban ébredtünk: egy barom nekiállt dudálni a házunk előtt hajnali négykor. Gondolom, jött valakiért, csak büdös volt neki felmenni hozzá, egyszerűbb volt az egész utcát felébreszteni. Sári persze nem tudott visszaaludni, sírt a lelkem, annyira álmos volt. Szóval ez a kezdés megadta az egész nap alaphangulatát: nagyjából bárkibe bele tudtam volna [...]