Kaposvár s(z)aga 947.

1990. április 8., vasárnap
Délelőtt elmentünk szavazni, természetesen megint Király Bélára, s a szűk rokonság és ismeretségi kör sem változtatta meg a véleményét két hét alatt, azaz mindenki hozta a papírformát. Este izgatottan ültem le a tévé elé, s most tényleg sokkal gördülékenybben mentek a dolgok, tizenegy órára egy csomó helyen eldőlt a képviselői mandátum sorsa, erről be is tudtak számolni. Jellemző, hogy kevesebb mint ötven százalék ment el szavazni, azaz azzal, hogy az MSZP sok helyen kiesett, az MSZMP-nek pedig esélye sem volt sehol, sokan otthon maradtak. Folytatás

Kaposvár s(z)aga 936.

1990. március 28., szerda
Elég röhejes, de csak mára, három nappal az esemény utánra sikerült kiizzadni a somogyi választási eredményeket. Azért látszik, hogy mi tényleg Somogyország vagyunk, azaz ország az országban, ugyanis teljesen más eredmény született, mint az országos arányok. Nálunk a kisgazdák nyertek, több mint harmincezer szavazatot kaptak, a második helyen pedig az MSZP zár, alig másfélezer vokssal lemaradva. A harmadik lett az MDF, a negyedik az SZDSZ, egyik kevéssel huszonhatezer feletti, a másik alatti szavazattal, a Fidesznek pedig úgy tizenkétezer jutott. Összesen 164 ezren szavaztak a megyében, s úgy négyezer körül volt a rontott voksok száma. Országosan utóbbi 172 ezer, azaz tulajdonképpen egy megyényi szavazó elrontotta az ikszelést…
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 935.

1990. március 27., kedd
Na, alig két nap után sikerült hivatalosan is megállapítani, hogy a Magyar Demokrata Fórum nyerte a választások első fordulóját. Az MDF 24,7, az SZDSZ 21,4, a Független Kisgazdapárt 11,7, az MSZP 10,9, a Fidesz 8,9, a kereszténydemokraták 6,4 százalékot értek el, tehát ők jutottak a parlamentbe. Az MSZMP-nek 0,3 százalék hiányzott, azaz körülbelül 13-14 ezer szavazat. Utóbbiak természetesen elégedetlenek, csakúgy, mint a szociáldemokraták, akiknek az elnöke, a szerintem nem teljesen százas Petrasovits Anna azt mondta, hogy a szavazók ugyanúgy a baloldali pártokat büntették a negyven év kommunizmus után, mint egy hete az NDK-ban is.
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 933.

1990. március 25., vasárnap
Két-három évvel ezelőtt még nem hittem volna, hogy eljön ez a nap: részt vehettem egy olyan választáson, melynek tényleg volt tétje. Több párt jelöltjéből választhattam, s több pártra is voksolhattam a területi listákon. A Zrínyiben adtuk le a szavazatunkat, igazából nem is tudom, miért, felvettem egy zakót, pedig nem vagyok az a kiöltözős típus, de most úgy gondoltam, ez a pillanat megérdemli. Aztán ahogyan elnéztem másokat, akik jöttek szavazni, hasonlóképpen gondolkodtak, akadt, aki fekete öltönyt vett fel az esemény tiszteletére. Pedig az óraátállítás miatt elég morcosan keltem, hiányzott az elvesztett egy óra… Folytatás

Kaposvár s(z)aga 920.

1990. március 12., hétfő
Megédesítette az estémet a Fidesz! Hajmáskérről elindult az első szovjet csoport hazafelé, persze az ünnepi pillanatot sokan akarták a helyszínen élvezni, köztük több ellenzéki párt. A Fidesz táblákat is vitt magával, az egyikre magyarul és oroszul azt írták: Vár titeket a napfényes Azerbajdzsán… Amúgy a szovjetek láthatóan nem túl nagy örömmel mentek – egy veszprémi alakulat indult el -, több katona sírt, valami azt súgta nekik, rosszabb helyre kerülnek az eddiginél. A Híradó tudósítója megkérdezett egy tisztet, igaz-e, hogy otthon, laktanya és lakások híján sátortáborban lesznek elszállásolva, az ürge tiltakozott, ők nem, csak a sorállomány. Így mindjárt más… Összesen amúgy nyolcvan településen vannak szovjet csapatok, s több mint százmilliárd forintnyi ingatlant hagynak itt.
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 895.

1990. február 17., csütörtök
Óriási viharra ébredtünk, pontosabban Sári ébredt, nagyon megijedt, ami azt jelentette, hogy
fél ötkor kelt az egész család. Persze megértettem, a pécsi rádióban azt mondták, volt, ahol
százötven kilométeres szél fújt, nálunk szerintem még száz sem, de szakadt az eső, amit
viszont vitt mindenfelé. Suliba menet négyszer fordult ki az ernyőm, azaz ronggyá áztam,
mire beértem, csak az vigasztalt, hogy más sem nézett ki jobban. Pechemre, éppen mára
időzítettem a kopogtatócédula leadását, elvittem Katiét is, mindketten Király Bélának adtuk,
de nem hiszem, hogy csak a mienk hiányzott neki, hogy indulhasson a választáson. Viszont ez
volt az első ilyen lehetőség az életemben, nem akartam kihasználatlanul hagyni. Folytatás

Kaposvár s(z)aga 891.

1990. február 11., vasárnap
Egyik napról a másikra hogyan romolhatott el ennyire az idő?! Tegnap még a Mecsekben sétáltunk, ma pedig már akkor is fáztam, amikor levittem a szemetet. Ehhez jött még a köd, amitől tisztára csúszott minden, s ennek ittam meg a levét: amikor mentünk át anyósomékhoz, ugyanis ma volt az ötvenkettedik szülinapja, így felköszöntöttük, akkorát estem a Hunyadi utcában, azt hittem, fel sem tudok kelni többet. Bevertem a medencémnél a forgómat, de addig nem éreztem, mekkora a baj, míg haza nem indultunk, ugyanis alig bírtam felállni a fotelből. Valahogy hazasántikáltam, otthon néztük mg jobban, rohadtul be volt dagadva, s kékült. Kati szerint simán lehet, hogy eltört vagy elrepedt, be kellett volna mennem a kórházba. Megígértem, hogy holnap, ha nem lesz legalább egy kicsit is jobb, bemegyek. Azt viszont nem tudom, hogyan fogok így tanítani, ugyanis állni és ülni sem tudok, illetve tudok, de baromira fáj… Folytatás

Kaposvár s(z)aga 795.

1989. november 5., vasárnap
Óriási meccset játszott a Bázis a Dombóvárral: elképesztő hangulatban – fél órával a kezdés előtt telt ház volt! – megvertük a Bakterokat. Végig fantasztikus volt a közönség, volt pénztárgép-szalag, konfettieső, zászlók, és szurkolás végig. Kristinik megint nagyon nagyot játszott, Monok is jó volt, s mivel a Rákóczi is nyert Mázaszászváron, sportszempontból kitűnő hétvégét zártunk.

Így már fel sem idegesítettem magam A héten, melyben Németh Miklós kijelentette, hogy a választások után MSZP-MDF koalíciót vár. Szóval csak annyi történik majd, hogy a Párt talál magának egy oldalkocsit. Ráadásul éppen azt az ellenzéki csoportot, mely inkább külsőségekre helyezte eddig is a hangsúlyt, s nem az igazán érdemi változtatásokra.

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 782.

1989. október 23., hétfő
Egy éve, amikor Pesten voltam Zolival ugyanekkor, nem hittem volna, de mától köztársaságban élek! Minden osztályban rendkívüli órát tartottunk, a mikor a déli harangszó után megjelent Szűrös Mátyás a parlament erkélyén, s rövid beszéd után kikiáltotta a köztársaságot. Óriási taps tört ki, én pedig ezután elmeséltem a másodikosoknak, mi is történt délelőtt Kaposváron.

Merthogy szerencsére nem volt harmadik órám, így le tudtam menni tízre Nagy Imre szülőházához a koszorúzásra. A fideszes Nagy Zoli mondott beszédet, nagyon emberi volt, a kivégzett miniszterelnökről azt mondta, azért szerették az emberek, mert mert más lenni és visszaadta számukra a reményt. Aztán az ellenzéki pártok koszorúztak, viszont nekem nem tetszett, hogy Papp János a városi tanácstól, meg Mihalics Veronika az MSZP-ből és Gyenesei megyei tanácselnök is ott álltak a koszorúikkal. Tavaly miért nem? Vagy tavalyelőtt?
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 779.

1989. október 20., péntek
Bár a tanév elején még nem volt a programban, elmaradt a hatodik és hetedik óra, ugyanis nem kötelező jellegű október 23-i megemlékezést tartottak a diákszínkörösök. Igaz, hétfőn is lehetett volna, s eredetileg úgy is volt, de mivel az országgyűlésben délelőtt bemondták, hogy hétfőn kikiáltják a köztársaságot, s azt úgyis nézni fogjuk, így a tanári kar nagyobb részének beleegyezésével előre lett hozva a műsor. Ami egész normálisra sikeredett, nem fordultak át a gondolatok, inkább történeti tények hangzottak el. Annál mindenesetre sokkal jobb volt, és kevésbé hangulatkeltő, mint a régi suliban Zsuzsa kollégám ilyenkor a nyolcadikosoknak tartott állampolgári ismeretek órája, ahol leginkább Mező Imre kétségbeesett telefonjait hallgattatta meg a diákokkal a pártházból, mielőtt lelőtték volna.
Folytatás