1989. július 19., szerda
Még mindig semmi, szegény Kati három napja feleslegesen fekszik a szülészeten. Kérdeztem a dokit, hazajöhet-e, de szerinte veszélyes lenne, mert bármikor megindulhat a szülés. Eredendően szombatot jósoltak, nagyon remélem, nem kell kivárni - szegény nejem ebben a melegben a nem éppen hűvös kórházi ágyon, ráadásul akkora hassal…

1989. július 2., vasárnap
Gyuri reggel elment Pécsre a korai vonattal az MSZMP reformkörök találkozójára, este azonban visszajött, s maga is elismerte, egyáltalán nem érte meg az utazgatás. Pláne ilyen melegben. Ugyanis csak annyi történt, hogy megegyeztek benne, elítélik a pártvezetés jelöltállítási gyakorlatát a majdani kongresszusra, ám ennek még szerinte is csekély visszhangja lesz. nem úgy [...]

1989. május 14., vasárnap
Kimentünk a Balcsira, persze már megint füvet kellett nyírni, és a korlátot is le kellett festeni, de mivel jöttek Zoliék és Nikiék is, legalább megoszlottak a feladatok. Ebéd közben - miután Pózna közölte, belépett a Fideszbe, s ezzel még Nikit is sikerült meglepnie - hallgattuk a híreket, mit ne mondjak, óriási volt [...]

1989. április 8., szombat
Hét szervezet vett részt az MSZMP által összehívott egyeztetésen, mely a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokat volt hivatott előkészíteni. A híradóban ott lelkendezett a párt képviselője, s a riporter is messzemenő következtetéseket vont le, csak éppen az kapott meglehetősen kis hangsúlyt, hogy az ellenzéki szervezetek közül egyedül a kisgazdák voltak ott a tárgyaláson.

1989. március 3., péntek
Bár Gyuri délután még a társaival nyilvános munkásőrgyűlést tartott a vasútállomáson, ahol egy kis bemutatót is rögtönöztek, s megmutogatták az elmúlt harminc év képeit, azt hiszem, nem sokáig játszhatnak már katonásdit, az igazi átalakulás már dörömböl a kapun. Németh Miklós ugyanis olyan pakkal tért haza Moszkvából, aminek, ha a párt nagy öregjeinek [...]

1989. január 31., kedd
Suli után elmentem vásárolni ezt-azt, s az északnyugati zöldségboltból kijött Feri, a boltvezető ismerősöm, hogy menjek be, mert kaptak banánt. Mivel Sári imádja, vettem két fürtöt, aztán este majdnem felrobbantam, ugyanis elkezdett barnulni. Pedig Feri szerint ma reggel kapták, azaz vélhetően túlérlelték vagy rohadt volt. Ez azért nagy szemétség!
 
Zoli felugrott, ő is [...]

 1989. január 19., csütörtök
Ma megint rohantam haza, de ezúttal sokkal izgatottabban, mint tegnap, hiszen Sárinak volt névnapja. Persze még mindig nem sokat fogott fel belőle, de azt láthatóan érezte, hogy most másként volt a központban, mint eddig. Mert persze nem csak mi ünnepeltük, jöttek anyósomék, akik még, bár csak névnapról volt szó, tortát is hoztak, [...]

1989. január 12., csütörtök
Jól kitoltam magammal: a suliban hallottam, hogy a Domusban nagy leárazások vannak, s otthon mondtam Katinak. Aki persze azonnal menni akart, merthogy úgyis elhatároztuk, hogy a lakásban valamivel elfedjük a konyhában és az előszobában a járólapot, ugyanis nagyon töredezett. A megbeszélésre ugyan nem emlékeztem, de hittem neki, meg abban is, hogy kibírja [...]