1989. szeptember 13., szerda
Remélem, nem betegszem le, a suliban a harmadik órán elkezdett kaparni a torkom, s estére már a taknyom is ömleni kezdett. Nagy kedvem nem volt semmihez, de megígértem Sárinak még hétfőn, hogy ma elmegyünk mackót nézni. Igazit, ugyanis jött egy cirkusz, s az állatokat potom tíz forintért mutogatták a gyerekeknek. Kati nem [...]

1989. augusztus 31., csütörtök
Legalizálták a feketén vett márkánkat! Az új devizatörvény szerint ugyanis összevonják az utazási és devizaszámlákat, s nem vizsgálják, honnan van az embernek valutája. Valamikor szeptember közepén lép életbe az új jogszabály, de legalább mostantól nem kell izgulni, hogy a határon a vámos megkérdezi, honnan van több pénz nálunk, mint a családi valutakeret. [...]

1989. augusztus 26., szombat
Zoliék végül nem hozzánk jöttek a Balcsira, hanem Pestre mentek. Illetve csak Zoli, Ancsát kihozta, aztán ment fel az SZDSZ nagygyűlésére, melyet az emberi jogok deklarációjának 200. évfordulójára rendeztek. Éjfél előtt nem sokkal ért csak vissza, ugyanis a gyűlés végén a tömeg átment a csehszlovák követség elé, hogy tiltakozzon Deutsch Tamásék bíróság [...]

1989. augusztus 24., csütörtök
A reggeli kávé mellett tudtam meg, hogy hajnalban százegy, az NSZK pesti nagykövetségén menedéket kapó keletnémetet kiengedett a kormány Ausztriába. Mivel saját útlevelükkel hivatalosan nem hagyhatták volna el az országot, a Vöröskereszttől kaptak okmányokat. A kormányszóvivő emberiességi megfontolással indokolta a döntést. Amit én könnyedén elfogadtam, de az NDK-nak nehezebb lesz majd elmagyarázni. [...]

1989. július 30., vasárnap
Kicsit rózsaszínre sikeredett ez a hétvége, ugyanis ma is sikerült besöröznünk, ezúttal anyósom Judit névnapja tiszteletére. Ezúttal Pózna dobta el a kanalat, hatra elkészült, Niki húzta is a száját, sokkal nehezebben kezelte, mint tegnap Ancsa. Emellett persze a fejelés sem maradhatott el, s Piri és Ancsa komoly pörköltet főzött ebédre.