1989. június 30., péntek
Estig megint könnyű kis napunk volt, aztán délutántól folyamatosan érkezett valaki. Elsőként Zoli, aztán apósomék, majd Gyuri az esti vonattal, végül Niki és Pózna is befutott. Nekik már csak a kert végében felállított sátorban jutott hely, de nem biztos, hogy zavarta őket, bár elég fülledt volt az éjszaka. Ahogyan a hangfoszlányokból hallottam [...]