1989. március 8., szerda
Egy kisebb vagyont költöttem el reggel virágra: kolléganőknek, no és Katinak, anyósomnak, Pirinek, Nikinek, Ancsának. Sárira is gondoltam, a valutásboltban vettem neki egy német bébiételt. Természetesen az új íz nem ízlett neki, végül Kati kanalazta be… Anyósomat délután, a többieket este köszöntöttem meg, ugyanis Zoliéknál összejöttünk egy kicsit, hiszen ma volt a [...]

1988. október 5., szerda
Úgy volt, hogy este Zoliéknál ülünk le meccset nézni, ha már az olimpia alatt bejött a helyszín, de szólt délután, hogy nem lehet náluk megmaradni, olyan meleg van a lakásban. Ugyanis hiába volt kint huszonhárom fok, megindult a távfűtés. Merthogy a múlt héten akadt három olyan egymást követő nap, amikor tizenkét fok [...]

1988. május 19., csütörtök
Fél hétkor felvertem a társaságot, persze az előző éjszakai randalírozók meg akartak halni az álmosságtól. A reggeli ennek megfelelően nagyon simán lezajlott, a többség még a buszon is csak kereste önmagát, így minden komolyabb bonyodalom nélkül eljutottunk Visegrádra. Megnéztük a királyi palota maradványait, majd felmentünk a Salamon-toronyba, ahol azért megértettem mindenkit, aki [...]

1988. április 6., szerda
Azt hiszem, kicsit túlértékeltem ezt a tavaszi szünetes szabad időbeosztást. Reggel fél kilenckor kezdődött a suliban a kosárbajnokság, s naná, hogy Pózna minket írt be első meccsnek. Amikor felelősségre vontam, azt mondta, nekem akart jót, mert így tíztől szabad a napom. Ebben mondjuk igaza volt, de ettől még nem volt túl nagy [...]

1988. február 10., szerda
Tanítás után Gyurival lerohantunk a Domusba, ahol a Szatmár Bútor tartott leértékeléssel egybekötött bútorbemutatót. Ki is néztem egy gyerekszoba-bútort, talán sikerül meggyőznöm Katit, hogy pont ilyen kellene Sárinak. A Domus után én kosármeccsre mentem, Gyuri viszont Klenovics megyei párttitkár szülinapi bulijára volt hivatalos. Hatvan éves, álítólag meglepetésbulit szerveztek neki. Biztos nem készült [...]

1987. december 12., szombat
Szép idő volt, csípős, de napsütéses hideg, így lesétáltunk a városba. Sári igazán élvezte, jól betakartuk, szinte végigaludta az egész utat. Ezüsthétvége lévén óriási volt a tömeg, még szerencse, hogy gyalog jöttünk, mert gyorsabban leértünk, mint autóval. Nézelődtünk, ettünk egy gofrit a Latinca téren - én csokisat, tejszínhabbal, Kati lekvárosat -, majd [...]

1987. december 5. szombat
Délelőtt feljöttek anyósomék felköszönteni, ugyanis holnap anyámék jönnek Pestről, s lehet, hogy Nikiék is felugranak. Kaptam tőlük öt üres videókazettát: marha jó ajándék, ennek tényleg hasznát vesszük, ráadásul kétszáznegyven percesek, tehát kényelmesen rájuk fér két film - vagy két focimeccs…

1987. október 21., szerda
Na, ma Kati veszett össze a főnökével. Annak a majomnak már az sem tetszett, hogy Kati ímmel-ámmal csinálja a BASIC-et, de azt végképp nem értette, miért nem kíséri le őket Barcsra, ahol a kubai nagykövettel találkoztak. (Egy nagykövet minek megy Barcsra? - na mindegy.) Kati hiába magarázta, hogy az ő állapotában nem [...]