Kaposvár s(z)aga 943.

1990. április 4., szerda
Hülye érzésem volt reggel, s csak a nagyszünetben jöttem rá, mi i a baj: tulajdonképpen, hogy ma dolgozni kellett. Úgy megszoktam, hogy az elmúlt években, egészen pontosan amióta élek, mindig, ezen a napon katonai parádét néztem, nem kellett iskolába menni, később dolgozni, egész nap volt műsor a tévében, s néha leadtak valami normálisabb filmet is. Ma pedig semmi iskolai ünnep, de még egy vers sem, hanem rendes tanítás. Persze nem hiányzott a dolog, csak furán éreztem magam. Hazafelé aztán láttam, akadtak, akik nem érzékelték a változást: a Szabadság parkban az MSZMP nagyban koszorúzott, s szovjet katonai tányérsapkákat is láttam, tehát ők is tiszteletüket tették.
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 776.

1989. október 17., kedd
Délután anyósom feljött egy órára, mi addig benéztünk Ancsához és Dávidhoz. Jól vannak, nem sárgult még be a baba, azaz emberi számítás szerint pénteken hazamehetnek. Zolival jöttében futottunk össze, s nem hazudtolta meg magát: hiába a nagy családi változás, azért nem mondta le az esti ellenzéki gyűlést a Kiliánban. Ahol elég sokan összegyűltünk, s a Demisz, a Münnich Ferenc Társaság és a Munkásőrök Baráti Körén kívül minden párt képviseltette magát. A kezdésként persze az SZDSZ és a Fidesz aláírásgyűjtő akciójáról folyt a vita, a szabad demokratáktól Incze Domokos, a Fidesztől Kristóf Csaba – akit egyedüli vidékiként a hétvégén beválasztottak a Fidesz országos választmányába – beszélt. Az MDF-es Hódos Győző szerint az egész felesleges, ezen aztán elpolemizáltak egy keveset.
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 523.

1989. február 6. hétfő
Kezd elegem lenni az élelmiszeriparból. Vacsorára Kati és Sári virslit ettek, én viszont megkívántam egy olajos halat. Ki is bontottam annak rendje és módja szerint, s találtam benne egy konzervnyitót. Mármint a dobozban. Nem nagyon értettem, hogyan kerülhetett oda, mert ehhez a fajtához kívül sem adnak. Talán valami vicces munkás akart adni egy utolsó lehetőséget a halaknak?

Az már kevésbé vicces, hogy az Írószövetség és tizenöt alternatív szervezet nyilatkozatot adtak ki 56-tal kapcsolatban. Az Írószövetségé volt a legszelídebb hangú, ők csak javasolták, maradjon meg a népfelkelés minősítés, hiszen ez mindenkinek jó, kompromisszumos megoldás. Az alternatívok viszont keményebb hangot ütöttek meg, ők feltételül szabták a minősítésváltoztatást a majdani koalíció vagy konstruktív ellenzéki együttműködéshez. A kisgazdák ráadásul nemzeti felkelésről beszélnek, illetve sztálinizmus elleni forradalomról. Megszólalt megint a Münnich Ferenc Társaság is, akik provokációról beszéltek a nyilatkozat kapcsán.

Folytatás

Kaposvár s(z)aga 522.

1989. február 5., vasárnap
Reggel elmentem újságért, aztán monstre reggeli csaptunk, tizenegyig olvasgattunk, kávézgattunk, így teljesen feleslegessé vált az ebéd. Helyette kimentünk a Desedára, másfél órát hokiztunk, addig Kati Sárival sétálgatott a parkerdei részen. A lányom nagyon élvezte, sőt, mindenáron fel akart jönni a jégre is, Kati alig bírta visszatartani. Jövőre már biztosan megtanítom korizni!
Folytatás