1989. október 10., kedd
Csak hat után értem haza, megtartottam ugyanis az első foglalkozást a felvételi előkészítőn. Szolgált néhány meglepetéssel, egyfelől akadt néhány gyerek, aki nem tudom, mi a rossebet akar a történelemmel, mert nagyjából annyit tudnak, mint az előző suliban a hatodikos tanítványaim. Főként úgy jött ki tudatlanságuk, hogy volt néhány srác – biztosan véletlen, [...]

1989. október 9., hétfő
Annyira beletemetkeztem tegnap este a pártkongresszusi tudósításba, hogy elfelejtettem felhívni Zolit, mit játszott a Bázis Százhalombattán. Csak a mai Somogyiból tudtam meg, hogy nyertünk majdnem egy húszassal, ami nem rossz, az idén tényleg lehetnek komolyabb céljaink. Hazafelé megvártam Zolit, beültünk egy kávéra a Vaszaryba, majd végül ő kísért engem haza, ugyanis amikor [...]

1989. szeptember 8. péntek
Szerencsére itt sincs első órám, így le tudtam menni a piacra, s még el is tudtam csípni a legolcsóbb lecsószezont. Vettem tíz kiló paradicsomot - tíz forint volt kilója -, s tizenöt paprikát - tizennyolcért -, így programot is csináltam magamnak délutánra, ugyanis főztem két óriási fazék lecsót. Ha ilyen lesz a [...]

1989. augusztus 15., kedd
Zolin megint kitört a költözhetnék: a szabadság után ismét házat vagy lakást nézne. Ez arról jutott eszébe, hogy Egerben egy ürge éhségsztrájkba kezdett a főtéren, mert négy éve beadott lakáskérelmére azóta sem kapott választ. Ilyenkor érzi meg az ember, milyen jó helyzetben van: egy normális lakást akar még normálisabbra cserélni.
 
Persze ennél azért [...]

1989. július 25., kedd
Úgy tűnik, megússzuk, legalábbis Bence eddig nem sárgult be, s a doki szerint vélhetően már nem is fog. Azaz az eredeti terv szerint holnap hazavihetem végre a nejem és a fiam. Sári már nagyon várja az anyját, kérdezgette, mikor jön, Bencéről azonban nem hajlandó tudomást venni. Ha szerda este tényleg kijöhetnek, a [...]

1989. július 14., péntek
Fél nyolckor ébredtünk Gyuri egy idióta haverja miatt, aki felverte az egész házat, mert állítólag megbeszélték, hogy reggel eljön érte, s együtt mennek át Fonyódra vagy Boglárlellére a Kádár-megemlékezésre. Gyuri viszont nem emlékezett rá, így nagyjából ő volt az utolsó, aki kikászálódott az ágyból. Így viszont volt időnk szép hosszan megreggelizni, s [...]

1989. július 12., szerda
A mai nap egyértelműen az amerikai elnökről szólt. Amennyit lehetett, a tévé is végigkövette az útját, persze a tárgyalásokra nem engedték be a kamerát. Reggel a Vasas pasaréti pályáján kocogott, aztán ment Grószhoz és Nyers Rezsőhöz tárgyalni. Valahogy a tévé is amerikásabban tudósított erről, a riporter Nyers köszöntőjéről megjegyezte, hogy angolul mondta, [...]

1989. július 11., kedd
Délután leszakadt az ég, így nem volt túlzottan megerőltető otthon maradni és tévézni. Merthogy Bush elnök érkezését és beszédét meg akartuk nézni. Nagyon normálisnak tűnik a fickó: úgy tízezren áztak a riporter szerint a Kossuth téri fogadási beszédek alatt, s az amerikai elnök - amúgy ő az első USA-elnök, aki idejött - [...]