1989. március 27., hétfő
Végre alhattunk egy kicsit, ám amint Sári felébredt, kezdődött a nyulazás. Szegény Nyuszi órák alatt ismét éveket öregedett, anyám meg is jegyezte, jó hülye ajándék volt az élő nyúl. Sári láthatóan ezzel ellentétes véleményt képviselt, bár azt nem akarta megérteni, hogy nem viheti be az ágyába a többi (plüss)állat közé. Míg ők [...]

1989. március 26., vasárnap
Reggel korán kellett kelni, tojáspucolás, sonka-, kenyér- és kalácsszelés várt rám, aztán teát főzni, tormát reszelni – kisírtam a szemeim –, végül teríteni. Utóbbiba már anyámék is besegítettek, akik szerintem nem sokkal hat után indulhattak Pestről, ugyanis negyed kilenckor már csengettek nálunk. Ami igazából tegnap még negyed nyolc lett volna, ugyanis az [...]

1988. április 3., vasárnap
Kissé morcosan keltem, ugyanis Kati fél hétkor, amikor még Sári is aludt, kivert az ágyból, hogy menjek, szedjek füvet. Először azt hittem, hülyéskedik, de komolyan gondolta, s lezavart a játszótérre. Még szerencse, hogy ünnep lévén viszonylag kevesen mászkáltak, ugyanis elég ostobán festhettem, amint szorgosan tépdesem a gyepet - lóherét, tarackot, stb… - [...]