1989. december 16., szombat
Azt hiszem, Katival nagyon modern szülők vagyunk, hiszen tartjuk magunkat a fogadalmunkhoz, hogy a gyerekek miatt nem mondunk le mindenről, s nem búra alatt neveljük őket. Ennek szellemében ma felmentünk Fehérvárra, elsősorban Zsuzsi miatt, ugyanis holnap lesz a negyvenkettedik szülinapja. Viszont, ha már felmentünk, kicsit sétáltunk a városban is, bár nagyon szerettem [...]

1989. november 5., vasárnap
Óriási meccset játszott a Bázis a Dombóvárral: elképesztő hangulatban – fél órával a kezdés előtt telt ház volt! – megvertük a Bakterokat. Végig fantasztikus volt a közönség, volt pénztárgép-szalag, konfettieső, zászlók, és szurkolás végig. Kristinik megint nagyon nagyot játszott, Monok is jó volt, s mivel a Rákóczi is nyert Mázaszászváron, sportszempontból kitűnő [...]

1989. október 24., kedd
A suliban mindenki a tegnapi rendezvényekről beszélt, elég sokan ott voltunk este a fáklyás felvonuláson. Nagyon emelkedett volt a hangulat, az óráimon is szóba került, s a gyerekek nagyon értelmesen nyilatkoztak meg az ügyben. Az egyik srác óra elején megkérdezte, kiteheti-e az új címert, otthon csinálta, s Kossuthra esküdött a koronással szemben, [...]

1989. augusztus 30., szerda
A délelőtt megint a Táncsicsban telt, bár ezúttal nem lett volna kötelező bemennem, de ismerkedtem a kollégákkal, meg aztán az óravázlatokkal is meg voltam kissé csúszva. Utána Gyurival találkoztam, beültünk a Vaszaryba egy kávéra, mesélt a régi suliról, ahol szerinte rossz irányba mennek a dolgok, ugyanis megindult egyfajta klikkesedés, akik tavaly még [...]

1989. június 19., hétfő
Megkezdődött a tábor, délután már előadást is tartottam, és beosztottuk a szakcsoportokat is. A második világháború utáni koalíciós időszakot választottam témának, ahhoz képest, hogy a tananyagban szinte nulla ez a korszak, tizenegyen választották, igaz, közülük három gyerek a sulinkból, aki lehet, hogy mint ismerős tanárt szemelt ki. A nyaraló után kicsit furcsa [...]

1989. június 17. szombat
Egész nap a tegnapi temetés és beszédek hatása alatt voltam, illetve voltunk. Apósomék részletes beszámolót vártak, pedig látták a tévében, Kati is megnyugodott, látta ugyanis, hogy nem lehet bajunk, ezúttal esélye sem volt bármiféle agressziónak: az emberek megmutatták a pártvezetésnek, hogyan kell emelkedetten megemlékezni. A külföldi sajtóvisszhang azért nem volt ennyire megengedő, [...]

1989. június 16., péntek
Hatkor indultunk Zolival, Ancsával, Nikivel és Póznával, egyrészt nem akartunk semmiről sem lemaradni, másfelől lehetett rá számítani, hogy óriási forgalom lesz befelé Pestre. Az Osztyapenkótól tényleg lépésben mentünk, a Délinél raktuk le a kocsit, aztán metró a Deák térig, onnan séta végig a Népköztársaság útján. Kilenc elmúlt már, mire odaértünk, a Műcsarnok [...]

1989. május 11., csütörtök
Zolival elmentünk a Kiliánba a Fidesz-délutánra. Azt hittem, csak helyi szimpatizánsok lesznek, de Zoli egyszer csak eltűnt mellőlem, majd amikor felbukkant, bemutatott egy alacsony srácot. Orbán Viktornak hívták és marhára szimpatikusan beszélt. Nemcsak velem, de a pulpituson is. Kár, hogy alig harmincan voltunk, csak a végén lettünk valamivel többen, mert az esemény [...]