Kaposvár s(z)aga 945.

1990. április 6., péntek
Sári ma már jobban volt, s úgy tűnik, Bence sem kapta el a vírust – amiről kiderült, tényleg az, Gál Karesz felhívott, s mondta, tegnap és ma éjjel kilenc helyre hívták -, azaz nagy az esély, hogy megúsztuk. Persze anyósom azért átjött, s délelőtt megint ő volt Sárival, hogy aztán suli és bevásárlás után megint cseréljünk, s én szórakoztassam a fiamat. Mert ma, a tegnappal ellentétben nagyon is igényelte, szó sem volt korai alvásról, számomra pedig békés tévézésről. Ráadásul a tévé és a béke szavak most már amúgy sem férnek össze, ugyanis lemondott az MTV elnöksége, megelégelték a rengeteg – amúgy szerintem jogos – kritikát. Persze azért a kampánycsendig kihúzták…
Folytatás

Kaposvár s(z)aga 266.

1988. május 23., hétfő
Mondani sem kell, a suliban – mint ahogyan az egész országban – a hétvégi kongresszus volt a beszédtéma. A többség bizakodó volt, az öreg vezetők leváltását kifejezetten jó döntésnek tartotta, Kádár nyugdíjba vonulásáról viszont már megoszlottak a vélemények. Gyurit faggatta mindenki, hogyan zajlott az egész, de nem nagyon beszélt, én pedig hagytam, tudtam, hogy este, de legkésőbb holnap, amikor Ancsa szülinapját tartjuk nálunk, úgyis elmond mindent. De látszott rajta, hogy ambivalens érzések buzognak benne, egyfelől felcsillant a remény, valami nagy cél megvalósítására, másfelől pedig sok mindenről kiderült, máshogy volt, mint amit ő hitt. Én nem nagyon szóltam bele a beszélgetésbe, csak egyszer-egyszer csiholtam egy kis szikrát: például csendesen megjegyeztem, hogy néhány nappal a gyűlés előtt volt pofája lenyilatkozni Grósznak a külföldi sajtóban, hogy Kádár leváltása nincs napirenden.
Folytatás