1989. augusztus 16., szerda
Elképesztő meleg volt az éjjel, nem is aludtunk szinte semmit – persze ehhez a két gyerek is hozzátett, Bence például csak hajnalban tudott elaludni, pontosabban szinte ájultra sírta magát, de Sári is megszenvedte, hogy a házban sem ment huszonnégy fok alá a hőmérséklet éjjelre sem.
 
Ezek után természetesen nap közben is olyanok voltunk, [...]

1989. május 13., szombat
Zoli tegnapi híre után, mely szerint a Bázis nem biztos, hogy kiesett, egészen kedvet kaptunk a kosárlabdához. Olyannyira, hogy átmentünk az országos junior kupa négyes döntőjére. Az elnevezés csalóka, hiszen több felnőtt játékos is játszhatott, a Bázisnál például Kovács Nándi vagy Gosztonyi stabil emberek voltak a csapatban. Így viszont nem csoda, hogy [...]

1989. április 12., szerda
Éppen a magyar-máltai vb-selejtezőt néztem, amikor Niki telefonált. Azt hittem, valami baja van, már szólni akartam Katinak, de igazából mindegy volt neki, kivel beszél, csak dicsekedni akart. Három és fél perc alatt keresett négyezer-háromszáz forintot! Ugyanis amikor ment haza a Pipacsba, s leszállt a buszról a Füredi úton, százasok kezdtek potyogni az [...]

1989. március 21., kedd
Naná, hogy Sári már háromnegyed hétkor fenn volt és reggelit, valamint vele való foglalkozást követelt. Ma, amikor végre alhattam volna… Így viszont elég korán elmentem boltba, s mivel nem akadt komolyabb dolgom, engedtem Gyuri könyörgésének, s elmentem vele a Forradalmárok terére, a hivatalos kaposvári Tanácsköztársaság-ünnepre. Meglepően kevesen voltak, de az idők változása [...]

1989. január 20., szerda
Mozgalmas napunk volt, annyi szent. Suli után rohantam haza, ugyanis erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy átmenjek a csarnokba a Táncsics-Dombóvár meccsre, melyet az örmény földrengés károsultjainak megsegítésére rendeztek. Becsületkassza volt, bedobtam egy százast, Zoli hasonlóképp, ennyit azt hiszem áldozhattunk egy ilyen célért. Ha úgy vesszük, meg is érte, ugyanis az NB II-es Táncsics egy [...]