1989. január 27., péntek
Ma volt anyám szülinapja, úgy volt, hogy lejönnek, de végül csak holnap érkeznek, ugyanis szerintük nekünk így könnyebb. Így hát programot kellett estére találnunk. Amikor délután elmentünk a Zselicbe, mert ott is tartott a téli vásár, megnéztük a moziműsort, s miután hazaértünk, megkértük anyósomat, ugorjon át, hogy el tudjunk menni a Vörös [...]

1988. július 18., hétfő
Kiugrottam reggel Toponárra a nyári napközibe. Kíváncsi voltam, az osztályomból valakinek ott kell-e lennie, mert nagyon sajnáltam volna. Szerencsére nem találtam ismerőst - nem csak az osztályból, de még a suliból sem -, úgy látszik, a szülők mindenkit el tudtak helyezni valahová. Hazafelé bementem körülnézni a Zselicbe, s ha már ott voltam, [...]

1988. április 28., csütörtök
Ma megint nem sok értelme volt bemenni a suliba, csak az első két órát lehetett megtartani, utána kezdődött a május elsejei menetgyakorlat. Ami belenyúlt az ötödik órába, a hatodikra pedig kaptam egy fáradt, csatakos társaságot, akikkel nem lehetett dolgozni. Ráadásul megtudtam, hogy május elsején reggel hétkor(!) zenés ébresztő lesz városszerte, azaz nem [...]

1988. február 20., szombat
Reggel szépen összecsomagoltuk Sárit, bepakoltunk a kocsiba és irány Fehérvár. Elképesztő, hogy a százhúsz kilométerhez két óra kellett: végigcammogtunk Lellétől a Balaton parton, és hiába van Zamárditól autóút, akkora a szembeforgalom, hogy nem lehetett előzni. És ugye, mindig van egy-két idióta, akik az autóúton is hatvannal mennek, no meg persze a [...]

1988. január 2., szombat
Átjöttek Nikiék és anyósomék ebédre. Tibi, Kati sógora felháborodva mesélte, hogy kiderült: az angoloknál 1957-ben volt egy atomerőmű-baleset, amit eltussolt a kormányuk. Szidta a kapitalistákat, mint a bokrot, csak akkor csendesedett el, amikor meguntam, és szóba hoztam Csernobilt. Viszont biztos, hogy elkönyvelte, reakciós vagyok.
Apósom próbálta oldani a feszültséget, szóba hozta a Centrumot, [...]

1987. december 8., kedd
Kimentünk apósommal Szennába, megnézni a robotgépet. Azt hittem, azt az NDK-sat árulják, az RG 29-et, amihez fillérekért lehet kiegészítőket szerezni kintről. Mivel a fenyvesi kertszomszédunkban mindig ugyanaz a keletnémet család nyaral, nem is lett volna gond hozatni velük cuccokat. Itt viszont ETA volt, ami csehszlovák, és onnan nem ismerek senkit. Mindegy, megvettem [...]

1987. november 13., péntek
Reggel előbb berohantam a kórházba megnézni Katit és a kicsit - Sári egyre sárgább. Azt mondta a doktor, hogy gyakran előfordul, hogy besárgulnak a babák, majd elmúlik. De, hogy gyorsítsák a folyamatot, uv-lámpa alá teszik - ez állítólag jó hatással van rá. Ha viszont nem múlik, néhány nappal tovább bent kell maradniuk [...]

1987. szeptember 16., szerda
Zoli mesélte, hogy látta az állatkert helyének tanulmányait. Májusban volt a vetélkedő az állatkertért, amin lenyomtuk Szegedet, s négy hónap kellett, hogy kijelöljék a helyét. Jót röhögtem, de Zoli felvilágosított, szó sincs helykijelölésről, csak számba vették a szóba jöhető területeket. Deseda, Szarkavár, Gyertyános, Zaranyi-erdő, Tókaj vagy Töröcske. Erre kellett négy hónap… Ha [...]